Fertőző falatok kánikula idején

Az emésztőrendszeri (gast­ro­enteritis) megbetegedések leggyakoribb oka a Salmonellosis, illetve a Campylobacteriosis – tájékoztatott a Nemzeti Népegész­ségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ám nem csak a szalmonella és a Campylobacter jelentenek ilyenkor veszélyt. A szennyvízeredetű baktériumok (E. coli és Enterococcus) olyan strandokon okoznak fertőzést, melyek vizében gyakran fordul elő nagyobb számban ilyen kórokozó. A strandok vízminőségét ezért is monitorozza rendszeresen az NNGYK. 

A hasmenéses betegségeknek nagyjából egynegyedét tehát valamelyik Campylobacter, az egyik leggyakoribb, emésztőrendszert megbetegítő baktérium okozza. Minden korosztályt megfertőzhet, többnyire mégis a kettő-négy éves gyerekeknél idéz elő panaszokat. A szájon át terjedő baktérium élelmiszerek közvetítésével jut be a szervezetbe, és mivel nyáron gyengébbek a hűtési lehetőségek, így nagyobb az esély a fertőzésre. A Campylobacteriosis jellemzően a nyers baromfihús nem megfelelő elkészítése esetén alakulhat ki, de terjedhet víz, nyers tojás, ritkábban állatok és emberek közvetítésével is. A nyers hússal való puszta érintkezés elég lehet a fertőzéshez, ha nem vagyunk elég körültekin­tőek. 
Persze nemcsak a saját konyhánkban kaphatunk el ilyen fertőzést. Ha házon kívül étkezünk, kerüljük az olyan helyeket, amelyeket nem találunk elég higiénikusnak. Sokszor ezt már ránézésre meg lehet állapítani. Ha pedig olyan ételt kapunk, amiről gyanítjuk, hogy nem sült át eléggé, akkor küldjük vissza, ne fogyasszuk el. Külföldön járva különösen figyeljünk rá, milyen ételt, italt fogyasztunk. Olyan országokban, ahol ez jellemzően probléma, inkább igyunk ásványvizet, és ne kérjünk jégkockát sem – olvasható a Pénzcentrum cik­kében. 
A szalmonellafertőzést általában a nyers tojás, nyers hús (szintén főként a baromfi és a tenger gyümölcsei), illetve mosatlan vagy fertőzött vízzel tisztított zöldségek és gyümölcsök útján szedhetjük fel. Sokkal könnyebben terjed ember és ember között is, ezért fertőzés esetén kerüljük a kontaktust és fertőtlenítsünk. A gyümölcsök, zöldségek esetén is érdemes oda­figyelni, hogy azok ne legyenek szennyezettek. Otthon mindent alaposan mossunk meg, éttermekben pedig csak akkor rendeljünk nyersen tálalt salátákat, ha bízunk benne, hogy a vendéglátóhely konyháján ügyelnek a higiéniára. 
A könnyen romló élelmiszerekkel sem árt vigyázni. Különösen a tejtermékek jelenthetnek veszélyt a nyári hőségben. Ha bármit felbontottunk, fogyasszuk el a szavatossági idő lejárta előtt. 

Fő az óvatosság!
Figyeljünk rá, a nyers hús csomagolását úgy dobjuk ki, hogy ne okozhasson később fertőzést, ne tenyésszük tovább a szemetesben a baktériumokat! Az eszközöket, edényeket, amelyek a nyers hússal érintkeztek, alaposan mossuk el. A vágódeszkán se vágjunk a hús után mást. A konyharuhát, amibe a kezünket a főzés során töröltük, mossuk ki. A húsokat alaposan süssük át! Mossunk kezet főzés előtt, után és étkezés előtt is. 

Fontos, hogy ha súlyos tüne­teink vannak, forduljunk orvoshoz! Különösen érdemes vigyázni az idősek és gyermekek esetében az ilyen fertőzésekkel, mert ők sokkal könnyebben kiszáradnak, és súlyos állapotba kerülhetnek!

Mi a különbség?
Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő baktérium okozza a megbetegedést, ételmérgezés esetében viszont nem élő baktériumok, hanem az általuk termelt toxinok (mérgező anyagcsere-termékek) okozzák a panaszokat. De előfordul, hogy nem is baktériumok, hanem vírusok, gombák és egysejtű vagy többsejtű paraziták okozzák az ételmérgezést. 
Az ételfertőzés lappangási ideje több nap, míg az ételmérgezésé szalmonella esetén 8–12 óra, más baktériumok esetén 1–5 óra. Tehát az ételmérgezés tünetei jellemzően egy napon belül jelentkeznek.