Óvja meg a lábait!

A visszerek megjelenésében az öröklött hajlam (kötőszövetek veleszületett gyengesége) az egyik leggyakoribb tényező, de az életmódnak is szerepe van a kialakulásukban. Azzal, hogy az evolúció során az ember két lábra emelkedett, fokozott terhelést helyezett az alsó végtagjaira, amelyet normál esetben az erek rugalmassága ellensúlyoz. Idővel azonban az érfalak elveszítik eredeti rugalmasságukat, a rostok pedig a nyomás alatt megnyúlnak, és képtelenek visszahúzódni – magyarázza dr. Barta László, a Budai Egészségközpont érsebész főorvosa. 
A megváltozott méretű vénák kidudorodnak, illetve ödéma (vizenyő) is kialakulhat. A visszérbetegség esélyeit növeli többek között a sok állás, az ülőmunka, az elhízás, a dohányzás, valamint a terhesség során végbemenő hormonális változások, a megnövekedett testsúly, illetve a fogamzásgátló szedése. 
A tünetek nemcsak esztétikai szempontból kellemetlenek, hanem fájdalommal is járhatnak. Kezdetben alig észlelhetők, később bőrérzékenység, vöröses-barnás bőrpír és hámlás, nehézláb-érzés, valamint az estére bedagadt lábak és a leggyakrabban éjszaka előforduló lábikragörcs jelentkezik. „Rendszerint a bőrön át kidagadó, lilás vénák kezdenek okot adni az aggodalomra, amelyekhez már feszülő érzés is társulhat, sokan azonban még ekkor sem keresnek megoldást. A kezeletlen állapot azonban súlyosbodhat, és akár trombózis vagy szövődményként lábszárfekély is kialakulhat, ami nem csupán az életminőséget rontja, hanem veszélyeztetheti is az életet. Rendkívül fontos ezért a megelőzés, illetve a tünetek enyhítése” – hívja fel a figyelmet az érsebész. 
A visszérbetegségre többféle kezelési eljárás is létezik, melyek célja a nyomás és a vénafal átjárhatóságának csökkentése, az ödémás duzzanat visszaszorítása, valamint a gyulladásgátlás. Csökkenthetik a tüneteket a kompressziós pólyák és gyógyharisnyák. Léteznek hűsítő krémek, speciális visszértorna-gyakorlatok, illetve célzott gyógyszerek. A szkleroterápia során injekciósan zárják el a beteg vénákat, a súlyos visszértágulatokat továbbá sebészi úton is orvosolhatják, eltávolítva a károsodott vénákat. Minden esetben azonban a szakorvos feladata eldönteni, hogy mely módszert érdemes alkalmazni az adott páciens esetében.

Érdemes megfogadni
A visszérbetegség teljes mértékben nem gyógyítható, de jól kezelhető, és odafigyeléssel a súlyos következmények is megelőzhetőek. Ennek érdekében a szakember az alábbiakat tanácsolja: 
 Használjunk hidratáló fényvédő krémet, illetve takarjuk le a bőrünket, vagy keressünk árnyékos helyet, ha sokáig tartózkodunk a sza­badban. 
 Fogyasszunk elegendő vizet, hogy hidratáltan tartsuk a szervezetünket. 
 Hosszabb nyári autós vagy repülős utazások alkalmával időnként mozgassuk meg a lábunkat, hogy serkentsük a vádliizomzat vérellátását. 
 Kerüljük a gőzfürdőt és a szaunát, melyek használata fokozza a vénás pangást. A strandon inkább a hűvösebb vizű medencéket részesítsük előnyben. 
 A nyári időszakban ne viseljünk magas sarkú lábbeliket, visszeres panaszok esetén pedig legfeljebb 5 centiméter magas sarkú szandált, illetve cipőt hordjunk. 
 Végezzünk rendszeres, de nem intenzív mozgást, például sétáljunk, kocogjunk, biciklizzünk. Használjuk inkább a lépcsőt a lift helyett. 
 Ülőmunka esetén óránként egyszer tornáztassuk meg a lábakat. Figyeljünk oda továbbá, hogy a szék ülőlapja olyan magasságban legyen beállítva, ahonnan a lábunk egyenesen, teljes talppal elérje a padlót. 
 Fürdés helyett zuhanyozzunk a hideg és a meleg vizet váltogatva, hogy fokozzuk a vérkeringést. 
 Ülő helyzetben ne tegyük keresztbe a lábunkat, mert ez a pozíció gátolja a térdhajlat vérellátását, egyúttal pedig növeli a nyomást a lábszárban. 
 Kövessünk gyulladáscsökkentő étrendet, hogy segítsük a véráramlást. Együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, kerüljük az alkoholt, a cukrot, a koffeint, a transzzsírokat, és általánosságban a feldolgozott élelmiszereket.