Segítenek az okoskötszerek

A magyarországi orvoslás kiemelkedőnek számított a sebkezelés tekintetében az 1960–70-es években. Számos könyv született a témában kiváló plasztikai sebészek tollából. Akkori tudományos értekezéseikben a ha­­gyományos gézlap használatát próbálták kombinálni különféle gyógyászati célú készítményekkel, kémiai vegyületekkel. Kutatások, gyakorlati tapasztalatok bizonyították, hogy a meghatározott állagú, összetételű kötszer tipikus sebre alkalmazva megfelelő környezetet teremt, ezáltal alaposabb, gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé – kezdi dr. Klárik Zoltán, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroente­ro­lógiai Klinika adjunktusa. 

Tartósan ágyban fekvő betegeknél gyakran felfekvések alakulnak ki. A problémának több stádiuma ismert, a harmadik-negyedik szakaszban a fekélyes seb már elérheti a csontot. Ekkor alkalmazható az úgynevezett hidrokolloid intelligens kötszer. A modern eszköz a bőrsérülés körül ideális nedves környezetet biztosít, az elhalt szövetrészeket eltávolítja, elősegíti a sejtregenerációt, nem utolsósorban mechanikus védelmet jelent a baktériumokkal szemben. Tehát a granuláció és a hámosodás felé mozdítja az egyébként több hetes-hónapos sebgyógyulási folyamatot, általa elkerülhető egy (újabb) nagyobb műtét. 
– A beavatkozás utáni sebgyógyulást számos tényező befolyásolhatja. Az operáció során ejtett metszést direkt módon összehúzzuk, ennélfogva elsődleges gyógyulás megy végbe. A művelet kellő körültekintést igényel. Ha például egy anyajegy-eltávolításnál az orvos nem megfelelő metszésvezetéssel dolgozik, húzóerő hatására szétnyílhat a seb, túlburjánzó heg keletkezhet. A váll, a szegycsont feletti terület rendkívül hajlamos arra, hogy ott patológiás heg alakuljon ki – mesél a modern sebkezelési gyakorlatról a szakorvos. 
A gyógyulási folyamat jelentősen függ az egész testet érintő jellemvonásoktól, az úgynevezett szisztémás faktoroktól is. Ide tartozik a beteg életkora, bőrtípusa, dohányzási szokása, illetve esetleges társbetegségek (például diabétesz) megléte, vagy, hogy szed-e valamilyen gyógyszert. A megfelelő táplálkozás elengedhetetlen a gyors sebgyógyulást támogató ideális sejtműködéshez. Lényeges például, hogy fennáll-e fehérjehiány, amely a kollagéntermelésben játszik fontos szerepet, táplálékot adva a szöveteknek. A páciens életmódjából adódóan a felépülés elhúzódhat, amely növeli az esetleges fertőzések kialakulásának kockázatát. 
Idősebb korra átrendeződik a bőr alatti szövet kollagéntartalma, amely szintén lassabb sebgyógyulást eredményez. Ezért 60-70 év felett már későbbi varratszedést javasolnak a sebészorvosok. Ami a felszívódó és tartós bőrvarratokat illeti, az előbbi a betegek számára kevésbé kellemetlen. Speciális enzimek bontják le az idegen anyagokat, azonban szöveti reakciót váltanak ki, amely elenyésző százalékban komplikációt okozhat. 
Érdemes megfontolni a hegkorrekciós műtét lehetőségét, ha egy nagyobb beavatkozást követően keletkező (például a végtaghajlatokban lévő) seb korlátozza az ízület mozgását. Ekkor funkcionálisan helyre kell állítani a területet. A látható részen: mellkason, arcon nagyobb foltban húzódó heg jellemzően esztétikai szempontból zavarhatja a pácienst. 
– A hegkezelés érdekében végezhetünk konzervatív, minimál invazív terápiát vagy nagyobb beavatkozást. Elsőként javasolni szoktuk speciális kötések, rugalmas pólyák, kompressziós ruhák használatát. Alkalmazhatunk lézerterápiát, szteroidinjekciót. A szervezet számára a legmegterhelőbb a műtéti eljárás. Ennek során kimetsszük a heget, és megfelelő erővonalak alkalmazásával pozicionáljuk a sebvonalat, hogy az erőhatások párhuzamosan hassanak rá, illetve az a kollagénkötegek természetes orien­tációjához igazodjon. De az újabb beavatkozással sem garantálható, hogy esztétikai szempontból ideális eredményt tudunk elérni – figyelmeztet dr. Klárik Zoltán. 
A sebészet jövője az lesz, hogy szövetet, bőrt tudunk majd mesterségesen előállítani. Az orvosnak visszajelzést küldő okos­köt­szerek fejlesztéséről szintén hallani, de az ilyen eszközök használata egyelőre még nagyon futurisztikusnak tűnik a mindennapi egészségügyi ellátásban. A negatív nyomásos sebkezelés ellenben (különösen kiterjedt sérülési felületeknél) már alkalmazott módszerünk. Ennek során egy szivacsszerű anyagot teszünk a sebre, amely rápréselődik arra, és egy vákuum révén folyamatosan szívja a termelődő váladékot. A negatív nyomás serkenti a sebalapot, gyorsabb gyógyulást eredményez – említi a szakorvos. 
Egy egyszerűbb sebnél elegendő a hagyományos szövet kötszer, ragasztóval ellátott finomabb gézlap alkalmazása. Azokat kisebb műtétet követően a sterilitás miatt, a fertőzésveszély elkerülése érdekében is használják. Az első kötést általában 48 óráig­ kell fennhagyni, amennyiben a seb környezete nem mutat elváltozást. Az elsődlegesen gyógyuló heget már az ötödik napon érheti víz. De a betegnek az adott területet bizonyos időközönként át kell kötöznie, megvédve ezzel a külső károsodástól. 
A modern kötszerek nem elegendőek a gyógyuláshoz, szükséges hozzá egy, a sebkezelésben jártas szakápolói, valamint orvosi csoport, aki fel tud állítani a páciensre vonatkozóan a felépüléshez szükséges, követendő protokollt. A feladatuk fontos része a betegedukáció. A helyes utókezelés mellett lényeges annak hangsúlyozása, hogy a bőr szakítószilárdsága a látszólagos gyógyult területen még jó ideig nem százszázalékos. Amennyiben felszakad a seb, másodlagos gyógyulást alkalmaznak. Tehát megvárják, hogy a szervezet tegye a dolgát. De modern kötszerekkel ez esetben is segíthetjük a gyorsabb felépülést.