Nem elég látni, hallani is kell!

Gyász és trauma

Augusztus utolsó péntekén egy 14 éves lányt gázolt el Székesfehérváron egy Keszthelyre tartó vonat. A tilos jelzés ellenére akart átszaladni a túloldalra, amikor elesett az átjáróban. A szerelvény elsodorta, azonnal meghalt. Barátai, akik látták a gázolást, sokkot kaptak a baleset után – írta a feol.hu. Pár nappal korábban egy 16 éves fiatalt ért hasonlóan tragikus vég Gyálon, egy labirintkorláttal ellátott vasúti átjáróban. A telefonját nyomkodta és zenét hallgatott, ezért nem figyelhetett fel a közeledő veszélyre. 
A figyelmetlenség és a KRESZ megszegése egyre magasabb számban szedi áldozatait: idén már 56 baleset történt vasúti átjáróban, amelyek során tizenöten vesztették életüket. A MÁV dolgozói nyomatékosan kérik a szülőket és a pedagógusokat, hogy minden lehetséges eszközzel hívják fel a fiatalok figyelmét a közlekedés veszélyeire. 

Ha dübörög a zene 

Vonatkozik ez a felhívás mind az autósokra, mind a közlekedés egyéb résztvevőire. A gépkocsiban vagy a fülhallgatóban bömbölő zene ugyanis nemcsak a hallást károsítja, hanem balesetekhez is vezethet. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy autóvezető nem hallja meg a szirénázó mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautó hangját, nem tud kitérni a megkülönböztető jelzéssel száguldó kocsi elől vagy éppen utat engedni neki. De a forgalom szokásos hangjai sem jutnak el hozzá – a többi járműé vagy egy veszélyre figyelmeztető dudaszóé –, olyan ez, mintha süketen vezetne. Ugyanilyen veszélyes, ha valaki fülhallgatón vagy fejhallgatón a zenébe feledkezik, miközben biciklizik vagy rollerezik. Sőt, talán még veszélyesebb is, mert a szinte nesztelenül suhanó kétkerekűn sokkal fontosabbak a környezetből érkező hangok. Néha ugyanis hamarabb halljuk meg egy gépjármű közeledését, mint ahogy a látóterünkbe kerülne. 
A fülben szóló hangos zene gyaloglás közben is balesetveszélyes, főleg, ha közben lehajtott fejjel a telefonunkat babráljuk, hiszen így kevésbé tudunk figyelni arra, ami körülöttünk történik. A gyalogosnak elsőbbsége van ugyan a zebrán, de csak akkor léphet le az úttestre, ha meggyőződött arról, hogy az biztonságos. Időt kell adni a gépkocsivezetőnek, hogy észrevegyen bennünket, ez különösen éjszaka, rossz látási viszonyok között nagyon fontos. Még a járdán sem érdemes a mobilunkba temetkezni, hiszen történhetnek balesetek, például beleléphetünk egy gödörbe, nekimehetünk valakinek vagy valaminek. Ha pedig még fülhallgatót viselünk, előfordulhat, hogy nem halljuk meg, amikor veszélyre figyelmeztetve ránk kiáltanak vagy ránk dudálnak. 

Figyelmetlenségi vakság 

A vonatok és az utakon közlekedő gépjárművek nem véletlenül vannak felszerelve hangadásra alkalmas eszközzel. Ugyanis történnek olyan balesetek, melyek után joggal vetődik fel a kérdés: nem látta a közeledő szerelvényt? De igen, a szemével látta az illető, csak az agyával nem. A szakirodalom figyelmetlenségi vakságnak nevezi a jelenséget, ami akkor alakul ki, amikor egy új inger hatására a figyelmünk fókusza megváltozik, így minden más inger gátlás alá kerül. Két típusát különböztetik meg: az észlelési vakság esetében egy nyilvánvaló ingert hagyunk figyelmen kívül, mert éppen másra figyelünk, míg a változásvakságkor egy vizuális változást hagyunk figyelmen kívül ugyanebből az okból. A figyelmetlenségi vakságot számtalan dolog kiválthatja sétálás közben, amelyek nem feltétlenül a telefonunkhoz kapcsolódnak, a mobil kijelzője mellett elterelheti a figyelmünket a zenehallgatás, a gondolataink, vagy akár az is, ha a mellettünk sétáló emberrel beszélgetünk. 
A közlekedés során az első és legfontosabb szempont tehát az, hogy mindenki biztonságban érezze magát, függetlenül attól, hogy autóban, kerékpáron, elektromos rolleren utazik. Ne csak magunkra, hanem másokra is legyünk figyelemmel, hiszen mindenkinek az a célja, hogy épségben hazaérjen.