Mitől zsibbad, miért fáj?

A zsibbadás, a csuklónál vagy az ujjtöveknél érzett visszatérő, erősödő fájdalom, illetve az esetleges apróbb elváltozások megkeseríthetik a mindennapjainkat. Egyes kézbetegségek még a nyugodt éjszakai pihenést is gátolhatják. Az alagút-szindróma, a pattanó ujj és a ganglionok a kezet érintő három leggyakoribb, részben megerőltetésből fakadó problémák, amelyek jellemzően a negyvenedik életkort követően jelentkeznek. Jó hír, hogy az említett betegségek könnyen gyógyíthatók, korai stádiumban akár a műtéti beavatkozás is elkerülhető. 

A kezet és vele egy időben gyakran a lábat is érintő fájdalmas elváltozások valamely autoimmun eredetű probléma mechanikai megnyilvánulásai. Pattanó ujj esetén leggyakrabban anyagcserezavar, reuma áll a háttérben, a csuklótáji alagútszindróma többnyire diabétesz vagy gyulladásos betegség következtében alakul ki. Komplexen kell tehát szemlélni és kezelni a tüneteket. Ugyanis amíg a gyökérokot nem szüntetjük meg, a zavaró kórképek újra és újra kiújulhatnak – fogalmazza meg dr. Kromek Lóránd kézsebész-specialista, ortopéd- és traumatológus főorvos. 

A ganglionok, azaz a tenyéren, a kézfejen, az ujjak tövénél vagy az ujjak végperceinél jellemző jóindulatú ciszták megjelenése nem köthető egyetlen tényezőhöz. Túlterhelés, régi sérülés vagy törés, esetlegesen ízületi porckopás következében alakulhat ki. A bőr alatt kidudorodó, ruganyos, tapintható, elmozdítható elváltozás fájhat és feszülhet, nagyobb méretben akadályozhatja az ízület normál működését. 

A pattanóujj-betegség, amely az egyik leggyakoribb ínhüvelygyulladás, nem csupán a kellemetlen ízületpattogással, hanem duzzanattal és komoly fájdalommal járhat. A kézzsibbadás ellenben mindennapos jelenség: érezhetjük, ha rossz pozícióban aludtunk el, vagy ha olyan helyzetben tartjuk a kezünket, hogy nem jut elegendő vér az adott területre. A visszatérő vagy nem múló kellemetlen érzet ugyanakkor jelenthet nagyobb gondot, keringési vagy idegrendszeri zavart is. Az említett problémákra utaló jelek meglehetősen hasonlóak, ezért megfelelő diagnózissal, szakszerű kivizsgálással először tisztázni kell, mely betegséggel álluk szemben – magyarázza a kézsebész. 

Amikor a zsibbadás főként éjjelente jelentkező fájdalommal, továbbá a kéz elügyetlenedésével jár együtt, csuklótáji alagútszindrómára gyanakodhatunk. A probléma elnevezése utal a szűk anatómiai résre, ahol erek és idegek futnak az inak között. Amikor ebben a csatornában gyulladás vagy duzzanat keletkezik, téraránytalanság keletkezik, és leszorítódik, nyomódik a középvonali ideg. Ezért tapasztalhatunk az előbbi tüneteken túl érzéskiesést, izomgyengeséget is. Kialakulását az alapbetegségeken túl elősegíthetik olyan tevékenységek, ahol a kéz vagy a könyök nagyobb igénybevételnek van kitéve. 

Az első zsibbadásos, fájó panaszokkal érdemes szakorvoshoz fordulni. A hosszú ideig fennálló kéztő-alagútszindróma ugyanis általában már nem gyógyítható maradványtünetek nélkül. Például a műtétet követően az ujjvégeken érzett zsibbadás egy része megmaradhat. A probléma egyszerű beavatkozással könnyen orvosolható. A nyomás alá került ideg felszabadítása történhet klasszikus nyílt műtéttel vagy forradalmian új, két tűszúrásból megoldható minimál invazív módszerrel. Mindkét eljárás lényege a kéztőalagutat lezáró szalag átmetszése, amivel felszabadítjuk az ideget a nyomás alól. Az utóbbi, ultrahanggal követett eljárás nem igényel sebészeti bemetszést, ezért a felépülési idő néhány hónap helyett általában alig pár napba, esetleg egy-két hétbe telik. A gyógyulási idő alatt kímélni szükséges az adott területet a minél teljesebb rehabilitáció érdekében. 

Az említett, kisrendelőben gyors operációval elvégezhető beavatkozásokon túl a baleseti sebésznek sok feladatot adnak a sérülésekből adódó törések, illetve a degeneratív ízületi kopásból származó panaszok kezelése. 

Baleseti sérülések leggyakrabban csuklóra, kézre ráesés, sportsérülés miatt, vagy láncfűrész és a hozzá hasonló munkagépek használata közben, esetleg munkavédelmi öltözék hiánya okán történnek. Hosszas sebészeti procedúra során általában sikerül megmenteni az érintett testrészt – mesél a tapasztalatairól a Pécsi Tudományegyetem Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikájának igazgatóhelyettes főorvosa. – A beavatkozás eredményességét befolyásolja a beteg kora, az erek egészsége, és bizonyos életmódbeli tényezők, például a dohányzási szokás. Továbbá lényeges az adott testrész állapota. Az éles vágás könnyebben orvosolható, mint az összezúzott, erősen roncsolódott kéz, amely nehezen rekonstruálható. 

Megfelelő orvosi gárda és tárgyi feltételek mellett a kézsebészet módszertani eszközei széleskörűek. Korábbi törés, trauma következményeit,­ vagy nem megfelelő gyógyult sérülést tudjuk korrigálni kisebb beavatkozásokkal. A gyakorta előforduló csuklótáji ízületi porckopás esetén alkalmazhatunk ízületi injekciót vagy más hatékony orvosi eljárást. Azzal, hogy csillapítjuk a fájdalmat, már jelentősen javíthatjuk a beteg életminőségét – mondja dr. Kromek Loránd.