Vírusok kereszttüzében

– Amikor 2019-ben beütött a Covid, nap mint nap találkozhattunk önnel a képernyőn, s azóta is rendszeresen kérik a mikrofonok elé, ha az aktuálisan terjedő kórokozókról, járványokról kell informálni a lakosságot a média csatornáin keresztül. Minek köszönheti ezt a népszerűséget? 

– Ennek igen egyszerű magyarázata van. Amikor megjelent nálunk a covid, eleinte nem nagyon nyilatkozhatott sem az operatív törzs, sem a Nemzeti Népegészségügyi Központ, sem a tisztiorvosi szolgálat, illetve, ha mégis megszólaltak, a nyilatkozatukat a megjelenés előtt három nappal a munkahelyi vezetőjüknek jóvá kellett hagynia. A média azonban nem várhatott, hiszen percről percre változott a helyzet, szükség volt az információkra, mert az emberek izgatottan várták a híreket. Mivel akkor már nyugdíjas voltam, rám nem vonatkoztak ezek a szabályok. Mindig előkapható voltam egy nyilatkozat erejéig, egyszerűen rám szokott a média. Ezt a helyzeti előnyt őrzöm ma is. 

– Az utóbbi évtizedekben szerencsére nem volt példa arra, hogy egy covidhoz hasonló mértékű pandémia ennyi áldozatot szedett volna. Miért söpört végig a vírus ilyen gyorsan szinte az egész földgolyón? 

– Az utolsó, hasonlóan nagy világjárvány a spanyolnátha volt 1918 és 1921 között, ami gyakorlatilag megtizedelte az emberiséget. Azután is voltak járványok, de azok vagy lassabban terjedtek – például a fertőző gyermekbénulás az ötvenes években –, vagy nem voltak világméretűek, mint az ebola vagy a majomhimlő. Ma már azonban az egész Föld egy világfaluvá vált. Ahogy az ember eljut hat óra alatt Szingapúrból Londonba, vele együtt utazik a vírus is. Régen ehhez 60-80 napra volt szükség, a középkorban pedig kellett hozzá 15 év. Ráadásul a koronavírusra nem voltunk felkészülve. Ki gondolta, hogy ilyen hirtelen átvált a denevérekről az emberre? A szervezetünk nem rendelkezett olyan immunológiai háttérrel, amivel védekezhettünk volna a kórokozó ellen, mert bár az emberben többféle, korábban már ismert koronavírus is okozhat fertőzést, de azok nincsenek rokonságban a coviddal. Egyébként mi, virológusok azt vártuk, hogy a madárinfluenza okozza majd a következő nagy világjárványt, de a koronavírus beelőzött. 

– Ezek szerint a madárinfluenza képes lenne hasonló pandémiát előidézni? 

– Igen, ezért is figyeljük aggódó szemmel a hazai madárinfluenza-járványokat, melyek helyenként felütik a fejüket. Ilyenkor ki kell irtani a baromfiállományt, nehogy a madárinfluenza emberi influenzává váljon. 

– Egyébként mi történne, ha nem ölnénk le a háziszárnyasokat? 

– Megfertőződhetnének a gondozók, a vágóhídi munkások, az állatorvosok. Időről időre halljuk is a hírekben, hogy Kínában vagy a Közel-keleten egy-egy emberre átterjedt a vírus a baromfiról, de szerencsére ez a kórokozó még nem tudta megugrani azt a lépést, ami az evolúciójának egy következő lépése lesz, hogy emberről emberre vigye át a fertőzést.

– Ha már az állatok között terjedő járványokról beszélünk, akkor a sertéspestis mellett sem mehetünk el szó nélkül… 

– Szerencsére a sertéspestis vírusa nem képes kötődni az emberi sejtekhez, ellentétben a baromfipestis, a madárinfluenza, a veszettség vagy a nyugat-nílusi láz vírusával, és még számos, állatok között előforduló kórokozó rendelkezik olyan felszíni fehérjével, aminek „kulcsa van" az emberi sejtekhez. A sertéspestis ezért nem veszélyes az emberre, az állatok között okoz nagyobb károkat. 

– Hallunk továbbá olyan kórokozókról, melyek Afrikában élnek, és okoznak ott helyi járványokat, mint például a dengue-vírus, a zikavírus vagy a majomhimlő vírusa. Utóbbi már Európában is felütötte a fejét. Szerencsére globális járványt mindeddig nem okoztak, de van-e rá esély, hogy bármelyikük „elszabadul”? 

– Ezek közül a majomhimlő 2022-ben 117 országban közel százezer embert fertőzött meg. Csak azért nem lett világjárvány, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem minősítette azzá. A betegség egy viszonylag szűk közösség, a homoszexuális férfiak között terjedt, akik egymást fertőzték meg, majd adták tovább a betegséget a köreikben. Ezért nem tartotta indokoltnak a WHO, hogy világjárvánnyá nyilvánítsa, bár az érintett országok és a fertőzöttek száma lehetővé tette volna ezt. 

– Mitől függ az, hogy a WHO pandémiának minősít-e egy járványhelyzetet vagy sem? 

– Csupán az elhatározásától. A rendelkezésükre álló információk alapján a szakértők eldönthetik, hogy globális veszélyforrásnak tekintenek-e egy adott vírust. A közép-afrikai majomhimlőt például azért minősítették veszélyhelyzetre vagy aggodalomra okot adónak, mert így a fejlett országokból az általuk tartalékolt oltóanyag felajánlható lett a járványtól sújtott afrikai országok részére, amelyek ilyen vakcinakészlettel nem rendelkeznek. 

– Sokak félelme, hogy a sarkvidéki jégtakarók olvadásával régen eltemetett vagy elfeledett kórokozók is előbukkanhatnak. Elképzelhető, hogy ezek újra képesek fertőzni? 

– Elképzelhető, de nem valószínű. Szibériában egyre több olyan terület olvad ki, amit évszázadok óta jégtakaró borít, és bukkannak elő különböző maradványok, mamutborjú, emberi tetem. Ezzel együtt metángáz és szén-dioxid is felszabadul, ami addig kötve volt a talajban. Nos, a vírusok nem olyanok, mint a metángáz, hogy kiszabadulnak és bejutnak a légkörbe. A permafrosztba fagyott tetemek hordozhatnak ősi vírusokat és baktériumokat, ám azok csak akkor jelentenek veszélyforrást, ha valaki kontaktusba kerül velük. Ez általában nem történik meg, mert ha a helyi közösség tagjai meg is találják ezeket a maradványokat, akkor jelentik, mert tudják, hogy ezek tudományos szenzációként szolgálnak, és adott esetben még pénzjutalmat is kapnak értük. 

– Evezzünk kicsit közelebb, hazai vizekre. Napjainkban miféle, emberre veszélyes kórokozóktól kell tartanunk? 

– Jelenleg a légzőszervi vírusfertőzések okozzák a legnagyobb problémát. Itt van a covid, az influenza meg egy csomó náthavírus, melyeknek a nevét talán kevésbé ismeri a nagyközönség: a metapneumovírus, a rinovírusok, az adenovírusok, parainf­luen­­­za-­vírusok. Klinikai tüneteik alapján ezeket nem lehet megkülönböztetni egymástól, ugyanolyan panaszokat okoznak, mint a covid vagy az influenza: köhögést, tüsszögést, torokfájást, nehezített légzést, hőemelkedést, bágyadtságérzést. Ezeknek jön most az igazi szezonja. A szeptemberi iskolakezdéssel a gyerekek között mindig átsöpör egy járvány. Róluk átterjed a szülőkre, akik továbbadják a kollégáknak, a nagyszülőknek, tehát mint a tóba dobott kavics után a vízgyűrű, terjed fokozatosan a lakosság körében. Ez a járvány általában novemberben, decemberben éri el a csúcsát, mert a légzőszervi fertőzésekre hajlamosít a hűvös, nedves időjárás. A légutak nyálkahártyája olyankor áthűl, és a bekerülő vírusok könnyebben tudnak fertőzést okozni. 

– Az imént felsorolta a légúti betegségek tüneteit. Mikor érdemes teszteltetni magunkat, ha ezeket tapasztaljuk? 

– Fölösleges teszteltetni magunkat. Akár az influenza, akár a covid, akár egy nátha terít le minket, az orvos tanácsa ugyanaz lesz: ágynyugalom, bőséges folyadékfogyasztás, meleg környezet, és 5 nap alatt túlesünk a betegségen. Ha alaposak vagyunk, akkor teszteltethetjük magunkat, de minek? Gyógyszer egyik ellen sincs, a te­rápia pedig megegyezik.

– Tehát az egyedüli védekezési mód a megelőzés lehetne. Vakcina a covid és az influenza ellen is létezik. Érdemes felvenni mindkettőt? Kinek szükséges feltétlenül beoltatnia magát? 

– Azt szoktam tanácsolni, hogy várjunk legalább egy hetet, de inkább tíz napot a két oltás között. Legfontosabbnak a várandós kismamák influenza elleni oltását tartom. Bár az influenzavírus nem rendelkezik magzatkárosító hatással, de magát a betegséget magas, 39 fok fölötti láz kísérheti, a láznak pedig magzatkárosító, adott esetben vetélést okozó hatása is lehet. Az időseknek, a légzőszervi betegségekben szenvedőknek, a dohányosoknak, vagy akiknek egyéb súlyos, krónikus betegségük van, szintén célszerű oltatniuk magukat mindkét kórokozó ellen. 
80 év felett ugyanakkor elsősorban a Pneumococcus elleni vakcinát javasolnám, miután a Pneumococcus-fertőzés az időskori tüdőgyulladások jelentős részében akár halálos kimenetelű lehet. A tartós fekvéssel járó kórképek – például egy combnyaktörés – következménye pedig nagyon gyakran a baktérium okozta tüdőgyulladás. A covid és az influenza elleni vakcinát esetükben opcióként javaslom. Ha különben egészséges, aktív az idős ember, akkor nincs feltétlenül szüksége az oltásra, de ha korábban már többször felvette ezeket a vakcinákat és nem tapasztalt káros mellékhatást, akkor nyugodtan oltasson. 
Mert nem szabad tagadni, hogy az oltások egy részének lehetnek káros mellékhatásai. Az mRNS-vakcinák egyik mellékhatásaként tartják számon a szívizomgyulladást, százezerből egy esetben, a hölgyeknél cikluszavarok léphetnek fel. Ezt a tudományos közélet is elismeri. Nem vagyok oltásellenes, de azt mondom, hogy a józan ész szabályait kell követni. A veszélyeztetett csoportok tagjai, ha úgy érzik, hogy az életmódjuk és a körülmények igénylik, akkor oltassák magukat. Az influenza elleni vakcina már kérhető a háziorvosoktól, és a koronavírus legfrissebb variánsa ellen készült oltóanyag is hamarosan megérkezik Magyarországra.