Oltásban a megoldás

Figyelmeztető tünetek

A méhnyakrák általában hosszú idő alatt fejlődik ki, panaszokat eleinte nem okoz. A daganat kialakulását jelezheti a rendszertelen vérezgetés, ami jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, a fájdalmas közösülés, a nehezített széklet- és vizeletürítés. 

Három pillér

Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége ajánlást adott ki azért, hogy a méhnyakrák felszámolható népegészségügyi problémává váljon. Az állásfoglalást 194 tagország írta alá, és a közös célt 2030-ig tervezik elérni egy ún. „90-70-90 tripla intervenció” megvalósításával, mely az alábbi három pillérből áll: 

∗ megfelelő átoltottság: a lányok legalább 90 százaléka kapja meg a HPV elleni oltást még 15 éves kora előtt; 

∗ méhnyakrákszűrés: a nők legalább 70 százalékának HPV-szűrése legalább két alkalommal, a 35–45 éves korcsoportban; 

∗ kezelés: megfelelő és időszerű kezelés a méhnyakat érintő betegség diagnózisa után az érintett nők legalább 90 százalékának. 

A három feltétel együttes teljesülése a becslés szerint a következő évszázadban 74 millió méhnyakrákos eset megelőzését és 60 millió nő életének megmentését tenné lehetővé. 

Nobel-díjat érdemelt

A hetvenes években elkeseredett harc folyt a nők millióinak életét veszélyeztető méhnyakrák ellen. A kutatóorvosok és a gyógyszerészek az Epstein-Barr-vírust és a herpesz szimplex vírust tartották felelősnek a betegség kialakulásáért. Egy fiatal német virológus, Harald zur Hausen (1936–2023) figyelme 1972-ben fordult a méh­nyak­rákos megbetegedések vizsgálata felé, megszállottan kereste a kórokozót. Eleinte ő is a herpesz szimplex vírusra gyanakodott, abból kiindulva, hogy több esetben is genitális szemölcsökből alakult ki a rosszindulatú daganat. Felfigyelt arra is, hogy a méhnyakrák gyakoribb volt a prostituáltak körében, így tudta, hogy nemi úton terjedő kórokozót kell keresnie. Azzal is tisztában volt, hogy a szemölcsöket papillomaví­rusok okozzák, így ezekre fókuszált. Elméletével először 1974-ben állt a nyilvánosság elé, de a kutatók kételkedtek a felvetésében, kizártnak tartották ugyanis, hogy létezik olyan vírus, amelyik rákot okoz. A hetvenes évek második felében már a Freiburgi Egyetem virológiai intézetét vezette, amikor csapatával sikeresen izolálta a humán papillo­ma vírus 6-ot (HPV–6). Ennek köszönhetően sikerült azonosítaniuk a HPV–11-et, amelyet már ki tudtak mutatni a méhnyakrákos daganatokban is. A nyolcvanas évek közepére sikerült bizonyítaniuk, hogy a HPV 16-os és 18-as típusa felel a méhnyakrák túlnyomó több­sé­géért.­ Eredményei alapján sikerült megérteni a HPV fertőzési mechanizmusát és a vírus által okozott tumoros folyamat kialakulását, illetve kifejleszteni a vírus elleni védőoltásokat. 2008-ban Zur Hausen a papillo­ma­vírusok méhnyakrákban okozott szerepének felfedezéséért megosztott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjban részesült. A díj másik felét a HIV-et felfedező Luc Mon­tagnier és Françoise Barré-Sinoussi kapta. 

Tudta?

A Mályvavirág Alapítvány 2013 óta dolgozik a HPV-prevencióért és a nőgyógyászati daganattal érintettekért. Az alapítványt bárki felkeresheti, akinek segítségre, tanácsra van szüksége, legyen szó akár a megelőzésről, akár egy fennálló fertőzés esetén felmerülő kérdésekről. A tanácsadások a Mályva egészségközpontban térítésmentesen vehetők igénybe. (További információk: www.malyvavirag.hu)