Felnőttkorban is jelentkezhet

Sokan gondolják az epilepsziáról, hogy gyermekkorban jelentkezik, de ez nem feltétlenül igaz. Tény, hogy többnyire gyermekkorban alakul ki, mert ahogyan érik az agy, a központi idegrendszerben egyre jobban működnek a gátló idegsejtek. Ezért sok gyerekkori epilepszia felnőttkorra „meggyó­gyul”. A felnőttkorban induló epilepszia viszont gondos kivizsgálást igényel, mert utána kell járni, állhat-e daganatos betegség a háttérben – magyarázza dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. 

– Daganat esetén gyakran előfordul, hogy központi idegrendszeri gyulladást követően lép fel epilepszia. Egy másik fő ok a fejsérülésekben keresendő, ugyanis például az agyzúzódás vagy az agyburkok közti vérzés is kiválthatja a betegséget. Nem is feltétlenül a sérüléskor jelentkezik az epilepsziás roham, hanem csak egy bizonyos idő után. Valójában bármilyen idegszövet-elhalással járó folyamat okozhat hegképződést a központi idegrendszerben, az agykéregben, és ebből a hegből kiindulhat epilepsziás roham. Létezik egy úgynevezett alkalmi görcsroham is, ami bizonyos körülmények – kimerültség, alvásmegvonás, esetleg valamilyen gyógyszerhatás – együttes eredményeként történhet. Szerencsés esetben ez többször nem ismétlődik meg. 
A rohamok sokfélék lehetnek, a nagyroham eszméletvesztéssel, rángásokkal, szájhabzással, nyelvharapással jár. Léteznek úgynevezett kisrohamok is, amelyek sokszor déja vu (már láttam) vagy jamais vu (sosem láttam) érzéssel járó temporálislebeny-epilepsziák. 

– Volt már olyan páciensem, aki 3 évig szenvedett déja vu érzésekkel, mígnem igazolódott, hogy temporálislebeny-epilepsziája van. Olyan is előfordul, hogy csak pillanatnyi kihagyás, ún. absence jelentkezik. Ilyenkor néhány másodpercig „nincs jelen” az illető – ebben az esetben is kóros kép mutatkozik az EEG-n, ha epilepsziás eredete van a tünetnek. A kivizsgálásnak az EEG-n kívül része lehet a szellemi hanyatlás vizsgálata is, ugyanis sokszor a fejben jelentkező, epilepsziás jellegű elektromos zavar rontja a szellemi teljesítőképességet. 

Az epilepsziás rohamot láz is kiválthatja. A lázgörcsben szenvedő gyerekek nagy része természetesen nem lesz epilepsziás, de a fokozott görcskészség megmaradhat. Számos külső tényező fokozhatja is a görcskészséget, például ilyen az alkohol kiürülése az agyból. Nem akkor jelentkezik a rosszullét, amikor iszik az illető, hanem amikor néhány nap múlva felszabadul az idegrendszer az alkohol okozta gátlás alól, és erre reagál a szervezet egy görcsrohammal. Ez persze más kategóriába sorolódik, mint a klasszikus epilepszia betegség, ha ugyanis nincs kiváltó tényező, akkor az illető nem beteg. Ugyanez vonatkozik a különféle drogokra és bizonyos gyógyszerekre, és az utóbbi évek tanulsága szerint a Covid-fertőzés is okozhat fokozott görcskészséget – foglalja össze Prinz doktor a tudnivalókat. 

Egy nagyroham esetén azonnal mentőt hívunk, és elkezdődnek a kivizsgálások. De vajon kisrohamok esetén mikor kell orvoshoz fordulni? Prinz doktor szerint akkor, amikor már többedszer jelentkezik déja vu érzés vagy „kihagyás”, ez ugyanis nem természetes. A kezelésre pedig azért van szükség, mert minden epilepsziás működés idegsejt­pusz­tu­lás­sal jár. Az agy védelmében tehát szüntetni kell a fokozott görcskészséget. Ezenkívül, ha a kivizsgálás során kiderül, hogy daganatos betegség áll a háttérben, azt is meg kell oldani. Vagyis, ha valakiben felmerül az epilepszia gyanúja, mindenképpen forduljon orvoshoz!