Becsapós lehet a tüdőgyulladás

Hetek óta aggódva figyeli a ró­­mai Agostino Gemelli Klinika híreit a világ, ott kezelik ugyanis a súlyos légúti megbetegedéssel küzdő Ferenc pápát. A 88 éves Szentatya állapota továbbra is nyugtalanító, de enyhe javulást mutat. A kétoldali tüdőgyulladás ugyanakkor időskorban életveszélyes is lehet. 

Még napjainkban is a hetedik leggyakoribb halálok a világon a tüdőgyulladás (pneumonia). Idősebb korban, legyengült immunrendszerű embereknél, csecsemőkorban vagy koraszülötteknél lehet különösen veszélyes, mert gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül alakul ki. Az idősek esetében pél­dául­ sokszor hiányzik a másoknál jellemző magas láz. További tipikus tünet lehet még a száraz vagy váladékos köhögés, a köpetürítés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézség, a végtagfájdalom, a szédülés, a fejfájás. Ha viszont egy idős ember ilyen erős tünetek nélkül, de ismert ok nélkül ágyban marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt-tüdőgyógyásza. Az időseknél a tüdő merevebbé válása és a légzőizmok gyengülése is nehezíti a helyzetet. Ferenc pápa immunrendszere különösen sérülékeny. Hajlamos a tüdőfertőzésekre, ugyanis felnőttként mellhártyagyulladásban szenvedett, 21 éves korában pedig eltávolították egyik tüdejének egy részét, ami csökkentette a légzési kapacitását. 

A tüdőgyulladást leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de kiválthatják paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegen test is. Az esetek 60 százalékát okozzák baktériumok. Magyarországon a teljes antibiotikum-fogyasztásnak mintegy a tizedét a tüdőgyulladások kezelésére használják fel. 

Ferenc pápa kétoldali tüdőgyulladásban szenved, ami azt jelenti, hogy az egész szerv érintett a betegségben. Ha a tüdőgyulladás csak foltszerűen helyezkedik el a tüdőben és a gyulladás a légutak menti szövetekben terjed, broncho­pneu­moniáról beszélünk, ez a legenyhébb forma. Amennyiben a tüdőnek csak egy lebenyét érinti a gyulladás, amely nem tör át a lebenyhatáron, akkor lebeny-tüdőgyulladásról van szó. Ha pedig a gyulladás a tüdő kötőszövetes vázát érinti, az az interstitiális (szövet közti) tüdőgyulladásról – magyarázza a doktornő. 

Ezt a megkülönböztetést azért fontos ismerni, mert bár a tüdőgyulladás tünetei hasonlóak lehetnek az egyes fajták esetében, a kezelési mód jelentősen eltérhet. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a gyorsabb gyógyulás és a súlyos szövődmények elkerülése érdekében, ezért panaszok esetén érdemes mielőbb tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulni. Ha kiderül, hogy valóban tüdőgyulladás a diagnózis, a terápia elsősorban attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek, illetve milyen kórokozó okozta a betegséget. Antibiotikumokra csak bakteriális fertőzések esetén van szükség, ha vírus áll a tünetek hátterében, ott az antivirális gyógyszerek segítenek. Minden esetben fontos viszont a megfelelő folyadékpótlás, az ágynyugalom. A teljes gyógyulás több hétig tartó folyamat.