Lüktet, fáj és hasogat

Tavasszal a gyakori, hirtelen és meglehetősen drasztikus időjárási változásokat a szervezetünk is megérzi: egyesek fáradékonyabbak, rosszkedvűek lesznek, az emberek jelentős része pedig hol erősebb, hol enyhébb fejfájással küszködik. Ha már tudjuk, milyen időjárási faktor veszélyes a számunkra, igyekezzünk csökkenteni ezt a külső hatást.

EgészségünkHabik Erzsébet2025. 03. 25. kedd2025. 03. 25.

Forrás: Shuttterstock

Woman,Experiencing,A,Migrene,At,Home,,Holding,Her,Temples,With Forrás: Shuttterstock

Akik gyakran szenvednek migréntől, pontosan tudják, hogy melyek azok az ingerek, amelyek kiváltják náluk a görcsös fájdalmat. A betegek többsége féloldali, erős, lüktető, görcsös jellegű fájdalomról számol be, ami érintheti a homlokot és a halántékot is, s amely mellé gyakran társul hányinger, hányás. A roham néhány vagy sok órán át is tarthat, és akár hetente többször is jelentkezhet. A fejfájás során az érintettek zavarónak élhetik meg az erős fényeket, a zajos helyeket, de fokozhatja a fájdalom intenzitását a fizikai aktivitás is. E betegek általában a sötét, csöndes, nyugodt helyeket keresik.

Bizonyos esetekben a fejfájást bevezető tünet előzi meg, melyet auratünetnek nevezünk. Ez az esetek többségében valamilyen látási szenzáció (szikralátás, foltlátás, látótérzavar), de lehet zsibbadás, szaglásérzékenység, hidegrázás, végtaggyengeség vagy beszédzavar is - tájékoztat dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. Krónikus migrénnek nevezzük a több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előforduló fejfájást. 

Számos tényező kiválthat egy-egy újabb rohamot. Ilyen többek között a menstruáció, a túl kevés alvás, a lelki megterhelés, a túlhajszoltság, a fogamzásgátlók szedése, a fényingerek és bizonyos élelmiszerek, főként az érlelt sajtok, a csokoládék és az alkoholos italok. Évszakváltáskor pedig gyakrabban megfigyelhető, hogy az időjárás változása, a frontok provokálják a fejfájást. Érzékenységtől függően az erős napsütéstől, az extrém hidegtől vagy melegtől, a szikrázó fénytől, a magas páratartalomtól, a száraz levegőtől, a szeles, viharos időtől, vagy éppen a lég­nyomás csökkenésétől alakulhat ki ­migrén. 

– Aki tudja, hogy bizonyos időjárási tényezők kiválthatnak nála migrént, nyilván frusztrálónak tartja, hogy ezen a külső körülményen nem lehet változtatni. De fontos tudni, tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsük ezt a külső hatást – hangsúlyozza Para doktor. 

Elsősorban egy fejfájásnapló segítségével próbáljuk minél inkább feltérképezni, hogy mi válthatta ki a migrént. Ha már tudjuk, milyen időjárási faktor veszélyes a számunkra, igyekezzünk úgy szervezni az életünket, hogy az adott körülmények közt, például hideg, szeles időben maradjunk beltéren. És ahogyan azt minden migrénesnek javasolni szoktuk, már az első figyelmeztető jelnél vegye be az orvossal egyeztetett gyógyszerét, valamint okosan építsen fel egy egészséges életmódot, hiszen a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás és a stresszoldás eleve javíthat a fejfájósok helyzetén. 
Ha a neurológus felállít egy kezelési tervet, és az tartalmaz egy megelőző terápiát is, azt mindig be kell tartani a rohamok elkerüléséhez. Ez főként akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. 

– A rohamgyógyszerekkel mindenképpen körültekintően kell eljárni, ugyanis, ha túl gyakran alkalmazzák őket, paradox módon éppen kiváltói lehetnek a fejfájásnak. Ennek elkerülése végett, a krónikus migrénnel küzdőknek hatékony lehetőségként érdemes megpróbálni akár a speciális botox­kezelést, amellyel hónapokra kiküszöbölhetőek lehetnek a rohamok – ismerteti dr. Para Szabolcs. – Migrénkezelésnél a botoxinjekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy az exotoxin nevű hatóanyag csökkentse az adott terület izomfeszültségét. Ez a görcsös feszültség ugyanis kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott botoxterápia már néhány kezelés után hatékony, és ha 12 hetente megismétlik a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a migrénes fejfájástól.

Fotó: wikipedia 

 

Koponyalékeléstől az anyarozsig

A migrén kezelésének első kísérletei a középső kőkori koponyalékelések. Akkoriban a fejfájást és más neurológiai megbetegedéseket az embert megszálló gonosz szellemeknek, démonoknak tulajdonították. A koponyalékelés célja az volt, hogy ezeket a szellemeket kieresszék a fejből. Bármily meglepő, a betegek 50 százaléka még éveket élt a beavatkozás után a régészeti leletek szerint. A honfoglaló magyarok között is szokás volt az eljárás, és még a XVII. században is végezték. 
Az ókori Egyiptomban más módszereket is ismertek. Az időszámításunk előtti 1550-re datált Ebers-pa­pi­ru­szon leírtak szerint például harcsa csontvázának hamvával kellett bedörzsölni a fájós területet. Az aurát, mint a fejfájás előhírnökét, elsőként Hippokratész ismerte fel. A II. században egy görög orvos, Aretaiosz írta le az általa heterocraniának nevezett migrén összes tünetét fejfájással, izzadással, hányingerrel és hányással. Galénosz a túl sok sárga epét tette felelőssé a betegség keletkezéséért. A migrén központi idegrendszeri eredetét Thomas Willis említette először 1664-ben az agyi erek tágulásával együtt. Ekkoriban higanyvegyületekkel, kálium-cianiddal, eb­vésszel, nadragulyával és gyűszűvirággal kezelték a migrént. (Csodaszámba ment, ha túlélte a beteg…) William H. Thompson 1884-ben hatásosnak találta az anyarozs kivonatát a migrénre, ezzel megvetette a modern migrénterápia alapjait. Ennek hatóanyagát, az ergotamint Arthur Stoll izolálta először 1920-ban. Az ergotamin hatásmechanizmusának felfedezése újabb gyógyszerek, a triptánok kifejlesztéséhez vezetett. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek