Szem és elme összhangja

A látás jelenti az utánzás, a tanulás, így a kapcsolatteremtés alapját a verbális jelek mellett a gesztusok, a mimika leolvasása által. Egyes nyelvi képességek elsajátítása, működése – a rajzolás, az olvasás, az írás kivitelezése és értelmezése, a vizuomotoros koordináció – szintén ennek a függvénye. Amennyiben túl feszesek vagy lazák a szemmozgató izmok, egyik irányba elhúznak vagy elengednek, akkor diszfunkció alakul ki, illetve akár detektálható/igazolható szervi elváltozás nélküli szemprobléma (úgynevezett lusta szem), amelyek az egész életünkre kihatnak. 

– A vizuális rendszer elégtelen működésében jelentkezhet a fókusz, a követési képesség, a szem-kéz, a vizuomotoros koordináció, az alak-háttér differenciálás zavara. Mindezek megjelennek az izom- és a kötőszövet, illetve például a tónusszabályozás eltérő működésében. Jellemző lehet a csökkent mozgásterjedelem, továbbá társulhat a problémához mentális, kognitív, viselkedési, tanulási nehezítettség, akár szorongás, fej- és has­fájás is – ismerteti a szemmozgató izmok diszfunkciójának lehetséges tüneteit Szücsné Göblyös Erika gyógypedagógus-logopédus, természetgyógyász, szemtréner. 

A megkésett, akadályozott idegrendszeri fejlődésmenet mellett szerzett, például baleseti trauma által szintén sérülhet a központi idegrendszer: abban a pillanatban a szemünk egy bizonyos pozícióban rögzül, ehhez kapcsoltan raktározza el az elme a rossz megélést. Korunk sajátosságai sem segítik a helyzetet. Az ülő életmód, a túlzott monitorhasználat, a helytelen testtartás, étkezés következtében a nyirokkeringésben is feszültség keletkezik, ami kihat a látóközpont működésére. A témával való sokrétű, elmélyült foglalkozást sürgeti, hogy egyre súlyosabb, gyakoribb, összetettebb problémák jelentkeznek. 

Az érintett gyermekek jellemzően­ ügyetlenek a labdajátékokban, az írásképük rendezetlen, nehezen olvasnak, problémát jelent a tábláról másolás. A magyarázat a vizuális rendszer felépítésében keresendő. Annak létezik egy ősi (hátsó, dorzális), illetve egy ventrális (elülső, hasi) pályája. Az előbbi esetben a szem folyamatosan a veszélyre készülve detektálja a környezetet. Ha az érintett ebben az állapotban marad, nehezen tud egy adott tárgyra fókuszálni, szemkontaktust felvenni, megtartani. Az olvasási nehezítettséggel küzdő gyermek egyik szeme például a szó elején lévő betűre, a másik a szóvégen lévő karakterre fókuszál, így azok számára felcserélődnek, ugrálnak, táncolnak. 

A két szem vízusát lehetséges összehangolni például szemüveghasználattal. Az jó segédeszköz lehet, ugyanakkor bizonyos típusú szemprobléma esetén túlságosan kiszolgálhatja az idegrendszert. Szemészszakorvosok beavatkozhatnak invazív módszerrel (jelentése: test belsejébe való behatolással), a szemtrénervégzettséggel rendelkezők pedig vizuálterápiát végezhetnek. Munkájukban manapság együttműködnek természetgyógyá­szokkal, akik a szemtréninget rövid, egyszerű gyakorlatok által az egész testre hatva alkalmazhatják. 

Az állapotfelmérés történhet objektív módszerrel, géppel, illetve szubjektív úton. A szemtréner erre a célra különböző, akár optikai csalódást applikáló képeket is felhasznál, a szemnyomást a két szem érintésével vizsgálja meg. Amennyiben különbség érezhető a kettő között, azonnal szemészszak­or­voshoz irányítja az érintettet. Amikor felmerül az érintettség, szükségessé válik a szemtréning vagy a vagusterápia (erről a 13. lapszámunkban részletesen írtunk). A fejlődési elakadás jól tetten érhető, ha a páciens szemmozgása nem választható le a fejmozdulatoktól, vagyis feltehetően hiányzik a fejtartó reflex. Ekkor a csecsemőkori reflexek rendezésére is sort kell keríteni – magyarázza a szemtréner. 

A probléma kezelésében a szemtornát és a vizualizációs módszereket jól kiegészítik a meditációs, vizualizációs technikák. Alkalmazásukkal a szemmozgató izmok ellazíthatók, amely által jobbá válik az adott terület vérkeringése, oxigénellátottsága, salakanyag-elszállítása. Segítséget jelenthetnek a szomatikus módszerek: a masszázs, a ma­nu­álterápia. Amennyiben ráhelyezzük az összedörzsölt, melegséget árasztó kezeinket a szemünkre, az felüdíti a szemmozgató izmok működését. A diéta, a kineziológiai technikák, továbbá a pszichés támogatás például auditív módszerrel úgyszintén hasznos lehet. 

A szemtréning számos remek módszere ismert hazánkban. Az úgynevezett schneideri csavar lényege, hogy a megszokott automatizmusokból kilépve, újszerű mozdulattal ki kell billenteni a testet a komfortzónából. Csavaró, keresztező gyakorlatokkal, oldalazó léptekkel vagy vállkörzéssel kiegyenesedik a tartásunk, jobbá válik a vérkeringésünk. Különféle légzéstechnikákkal (például orrlégzés, Buteyko-légzésterápia), valamint újszerű/újnak ható vizuális ingerekkel (színes, lusta-, lyukas szemüveggel) támogathatjuk a szemmozgató izmok működését. 

Az egészséges látás megőrzése, illetve a szem tehermentesítése érdekében otthonunkban is könnyedén végezhetünk különféle gyakorlatokat. Pislogjunk sokat, időnként pihentessük szemeinket, vegyünk napfürdőt: csukott szemmel forduljunk szembe a nappal, ekképpen fordítsuk el a tekintetünket mindkét oldalra, hogy a szemünk fel tudjon töltődni D-vitaminnal. Nézzünk fentről lefelé, jobbról balra és vissza, körkörösen, átlósan. Egyik szemünkkel, majd a másikkal, és együtt is eddzük meg őket. 

A szemtorna pozitív hatása szinte azonnal érezhető lokálisan, s rövid idő elteltével az egész testre vonatkozóan. Általa a tónusszabályozás jobbá válik, javítható az artikuláció, a hangképzés, a temporális elakadás. Jótékonyan befolyásolja a stresszkezelést, oldja a szorongást, segítséget nyújthat egyebek mellett a pszichiátriai kórképek oldásában, a társadalmi integrációban.