Fertőzést is okozhat házi kedvencünk

Rókák, aranysakálok, illetve ku­­tyák terjesztik a fertőzést, a velünk élő, gondozott és az élősködők ellen rendszeres védelemben részesített ebek és macskák alapvetően ritkán terjesztői az emberekre veszélyes betegségnek – tájékoztat dr. Kardics Kinga, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályának szakorvosa. 

Az echinococcosis egy galandféreg okozta megbetegedés, ami ugyanúgy veszélyt jelent házi kedvenceinkre, mint ránk. A férgek vagy petéik a fertőzött állatok székletével ürülnek, és akár egy évig is életképesek maradnak. Ha a peték azután a szimatoló kutyák szájába, orrába jutnak, vagy lábukra, szőrükre kerülnek, és lenyalják onnan, az állat béltraktusába jutva a peték őket is megfertőzik, ők pedig tovább fertőzhet bennünket, a gazdáikat, például úgy, hogy megnyalják a kezünket, mi pedig kézmosás nélkül megeszünk valamit. 

Dr. Kardics Kinga felhívja a figyelmet arra, hogy az echino­coc­co­sis komoly betegség: a fertőzés nyomán ciszták képződhetnek a májban, a lépben, a tüdőben, de akár az agyban vagy a csontokban is. Emberben, állatban egyaránt. A fertőzés ember esetében azonban hosszú évekig lappanghat, mert a ciszták ritkán nőnek meg akkorára, hogy tüneteket okozzanak. A bajt ezért rendszerint véletlenül fedezik csak fel, például egy teljesen más okból végzett képalkotó vizsgálat során. Ha kialakulnak tünetek, azok súlyossága a ciszták méretétől és elhelyezkedésétől függ. (Így, ha a májban vannak, akkor például hasi fájdalmat, sárgaságot okozhatnak, ha a tüdőben, akkor többek között köhögést, véres köpetet.) Nemcsak annak fontos orvoshoz fordulnia, akinek ilyen tünetei vannak, de annak is, akinek a kutyája igazoltan echinococcosisban pusztult el. 

A cisztákat, amennyiben lehetséges, műtéti úton távolítják el, illetve a beteg gyógyszeres kezelést kap. Nagyon fontos ugyanakkor a megelőzés, vagyis a házi kedvencek rendszeres féregtelenítése és az állattartói higiéné – magyarázza a szakorvos. Miután a galandféreg petéi az állati ürülékkel az alacsonyan termő gyümölcsökre, zöldségekre is rákerülhetnek, ezeket mindig alaposan meg kell mosni, különösen, ha a kertünkbe betévedhet róka, aranysakál. 

A zoonózisok száma folyamatosan nő, jelenleg több mint 200, állatról emberre (illetve emberről állatra) terjedő fertőző betegség ismert, de a kutyák és macskák önmagukban nem hordoznak zoonó­zis­kockázatot – részletezi Kardics Kinga. A veszélyt – az echinococ­cosist okozó galandféreghez hasonlóan – azok az élősködők jelentik, amelyek háziállatainkat, majd rajtuk keresztül minket is megfertőzhetnek. A rendszeresen oltott, féreghajtott és gondozott kutyák és macskák tehát nagyon ritkán jelentenek valós rizikót. 

Fertőzött cicák ürülékével terjedő toxoplazmózis is ritkán fordul elő. Ennél gyakrabban, de még mindig elvétve találkoznak az orvosok egy másik, ugyancsak macskák okozta fertőzéssel, a bartonel­ló­zissal. A macskakarmolási betegségként is ismert zoonózis a nevével ellentétben harapással is terjedhet. A tünetek közé tartoznak a sérülés helyén gyulladásra utaló bőrtünetek, és akár hetekkel a karmolás, harapás után láz, fejfájás is kialakulhat, vagy a környéki nyirokcsomók megduzzadhatnak. 

Ezekkel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni – teszi hozzá a szakorvos, mert a betegség ugyan az esetek többségében magától is gyógyulhat, de tartósan fennálló tünetek esetén antibakteriális kezelésre, ritkán sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.