Védjük meg a bőrünket!

Mára komoly népegészségügyi kihívássá vált a melanoma, a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. Az elmúlt húsz évben világszerte, így Magyarországon is megduplázódott a betegek száma: míg a 2000-es évek elején évente 1200–1400 új melanomás esetet regisztráltak hazánkban, napjainkra ez a szám megközelíti a 3000-et. Bár a korszerű terápiás lehetőségeknek és a prevenció hangsúlyozásának köszönhetően a halálozási arányszámok némi csökkenést mutatnak, még mindig évi 300–400 magyar életét követeli a bőrrák. 

Mivel megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, a megelőzésben kiemelten fontos szerepe van a megfelelő fényvédelemnek. A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében ugyancsak elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozással forduljunk mielőbb bőrgyógyászhoz, hiszen a késlekedés komoly következményekkel járhat. Egy hazai felmérés szerint Magyarországon a mela­nomás betegek harmada még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, ami jelentősen rontja a gyógyulás esélyeit. 

Európai előrejelzések szerint, ha nem történnek hatékony megelőző lépések, a bőrrák előfordulása a következő évtizedekben akár 40 százalékkal is nőhet. Mindez még jobban felértékeli a megelőzés szerepét. Az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztést már gyermekkorban érdemes elkezdeni – figyelmeztet a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT). Egy kelet-magyarországi településen elvégzett kutatás azt állapította meg, hogy az általános és középiskolás tanulók körében gyakori a napégés, és a fényvédelem nem megfelelő. A kutatás rámutat arra, hogy elengedhetetlen a gyerekek és szüleik célzott, életkorra szabott napvédelmi edukációja. 

Egy nemrég publikált dél-magyarországi kutatás szintén rávilágított arra, hogy a kisgyermekeket célzó bőrrákmegelőzési kampányok nemcsak a gyerekekre, hanem a szülők és gondozók szemléletére is kedvező hatást gyakorolnak. A vizsgálat során az óvodai és bölcsődei dolgozók napvédelmi ismereteit és gyakorlatát mérték fel, valamint azt, hogy milyen hatással van ezekre egy rövid oktatási program. Kiderült, hogy bár a napvédelmi intézkedések – kalap vagy ruházat viselése, naptej használata vagy árnyék keresése – elsősorban a bölcsődékben voltak elterjedtek, ám erre vonatkozó hivatalos szabályzat egyik intézményben sem létezett. Pozitívum, hogy a gondozók nagy része beépítette a munkájába és továbbította az új ismereteket a szülők felé, ugyanakkor a kutatás rámutatott: a tartós szemléletformáláshoz elengedhetetlen a korán elkezdett edukáció és az intézményi szintű szabályozás. Ezek a kutatások is igazolják, hogy a gyermekeken keresztül a családtagok szemlélete is formálható, ami hatékony eszköze lehet a felnőttek körében gyakori, napozással kapcsolatos tévhitek felszámolásának. Ilyen például az „egészséges barnulás” céljából történő, szándékos napozás vagy szoláriumozás, amely felnőttkorban sem jár egészségügyi előnnyel – éppen ellenkezőleg! A napozás és a szoláriu­mozás egyaránt a bőrsejtek DNS-ének károsodását idézhetik elő, amely melanomához vezethet. „Nem létezik egészséges barnaság, hiszen az UV-sugárzás a melanoma kialakulásának elsődleges kockázati tényezője. A szándékos napozás kerülése és a tudatos napvédelmi szokások betartása gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt elengedhetetlen" – figyelmeztet prof. dr. Wikonkál Norbert, az MDT elnöke. 

Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek a melanoma terápiájában, amelyek számotte­vően javították a betegek túlélési esélyét. Azonban ezek a korszerű kezelések is akkor a leghatékonyabbak, ha a betegséget még korai stádiumban felismerik. A korai stá­diumban diagnosztizált betegek túlélési aránya lényegesen jobb, mint az áttétes betegeké.