Lecsaphat a viharasztma

A legismertebb eset 2016-ban Melbourne-ben történt, amikor is egy óriási vihar következtében több ezer ember került kórházba súlyos asztmás tünetekkel, többen meg is haltak. A viharasztma nem csak az asztmás betegeket teszi próbára, de allergiásoknál (szénanáthásoknál) is jelentkezhet – magyarázza dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus. 

Az eső általában csökkenti a pollenkoncentrációt, kitisztítja a levegőt, az asztmások általában azt tapasztalják, hogy egy-egy kiadós zápor után enyhülnek a tüneteik. A viharasztma esetében azonban sajátos körülmények játszanak közre: a hideg, lefelé irányuló légáramlás koncentrálja a levegőben keringő részecskéket, így a pollent és a penészgombaspórát is. Ezek a részecskék a felhőkbe sodródnak, ahol magas a páratartalom, majd odafenn ez a magas páratartalom a széllel és a villámlással együtt olyan apró részekre őrli fel a részecskéket, amelyek könnyebben bejutnak az orrba, az orrmelléküregekbe és a tüdőbe. A széllökések ráadásul összesűrítik a részecskéket, így nagy mennyiséget lehet belélegezni belőlük egyszerre. 

– Viharmentes időben a sértetlen pollenszemek általában a felső légutak területére jutnak el, és kevésbé kerülnek be a mélyebb légutak, a tüdő területére. Viharasztma esetén azonban a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán hevesebb allergiás reakciót és súlyosabb asztmás rohamokat is kiválthat a szélsőséges időjárás – foglalja össze Potecz doktornő. 

A szénanáthával kapcsolatosan sokan tapasztalják, hogy a száraz, szeles idő és a magas légszennyezettség is felerősítheti a tüneteket, ezért ilyenkor nem javasolt szabadtéri programot szervezni a pollenallergiás betegeknek. Ugyancsak benti tartózkodás ajánlott azoknak, akik érezték már, hogy egy-egy vihar után romlik az állapotuk, esetleg kifejezett asztmás rohamot is tapasztaltak már ilyenkor. Ez pedig valószínűleg nem is alacsony szám, egy 2021-es tanulmány szerint a szezonális allergiás betegek közt 65 százalék% már tapasztalt viharasztmás rohamot, még kisebb viharok esetén is. 
Néhány rizikófaktor növeli a kialakulás kockázatát, ilyen például a nem megfelelően kezelt asztma, rossz eredmény a légzésfunkciós vizsgálaton, a kilélegzett nitrogén-monoxid magasabb szintje (ez az asztmás betegeknél fennálló gyulladás aktivitásának egyik markere). 

Ezek a rizikófaktorok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meglétük esetén mindenképpen kialakul a viharasztmás roham, mint ahogyan az sem jelenti a roham feltétlen megismétlődését, ha már átélte azt valaki. A rohamoldó szereket azonban szükséges mindenkinek magánál tartania. 

– A jól beállított allergia elleni kezelés és az asztma tartós kezelése segít csökkenteni annak kockázatát, hogy az időjárás-változás vagy a légszennyezettség hirtelen nagymértékben negatívan befolyásolja a betegek állapotát – hangsúlyozza dr. Potecz Györgyi. Aki tehát úgy érzi, hogy a jelenlegi kezelés mellett zavaró tünetei vannak, amelyek esetleg még romlanak is, javasolt szakorvoshoz fordulnia!