Éljük túl a forró napokat!
Egymást érték a hőségriadók az elmúlt hetekben. A hosszan tartó meleg nem csak az időseket és a betegeket, de az egészséges embereket is megviseli. Hogyan reagál a szervezetünk a kánikulára, milyen veszélyeket rejteget számunkra?
Fotó: Máté Krisztián, Forrás: MW
Fotó: Máté Krisztián Forrás: MW Rendkívül igénybe veszi a hőség a szervezetünket. Fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen testünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. Egészségesek körében is gyakoribbá válik ilyenkor a fejfájás, amit okozhat a dehidratáció, továbbá a fejet közvetlenül érő meleg és sugárzás hatására megnövekedő koponyaűri nyomás.
A túlmelegedést a kipirult arc, a piros és meleg bőr jelzi. A szervezet hőszabályozó rendszere ilyenkor izzadással, a bőr ereinek tágításával igyekszik ellensúlyozni a magas hőmérsékletet. A legkritikusabb állapot a hőguta, amikor a túlhevülés miatt a testhőmérséklet 40,5 C-fok fölé emelkedik, ez pedig már károsíthatja a sejteket, ezzel minden szervünk működését.
Hőgutát többnyire szabad térben, a tűző napon végzett fizikai tevékenység okoz, például a munkavégzés vagy a hosszan tartó sportolás. Hasonlóan súlyos állapotot idézhet elő a zárt, szellőzésmentes helyen, extrém magas hőmérsékleten való tartózkodás is. Megfelelő kezelés hiányában ez életveszélyes állapot. Amíg megérkezik a segítség, vigyük árnyékba, hűvös helyre a beteget, hűtsük a testét, ha eszméleténél van, itassunk vele hűtött vizet vagy teát. Amennyiben nem mutat életjeleket, azonnal kezdjük el az újraélesztést.
– Napszúrás akkor fenyeget, ha sokáig tartózkodunk a napon fejfedő nélkül, és a napsütés folyamatosan éri a fejtetőnket, tarkónkat. Az agy ilyenkor túlmelegszik, fokozódik benne a nyomás, aminek következtében az agyhártya izgalmának tüneteit észlelhetjük fejfájás, émelygés, hányinger, kábultság, szédülés formájában. A bőr szederjessé és hideggé válik, az izzadás megszűnik, a test hőmérséklete emelkedik, a szívverés szaporává válik. Ezután fokozódik a tudat beszűkülése, a fejfájás, hányinger mellé kábultság, bágyadtság, gyengeség, csökkent koncentrációkészség, tarkókötöttség, nem ritkán eszméletvesztés társulhat.
Ebben az állapotban már mindenképpen orvosi segítségre van szükség, egyébként az otthoni ápolás is elegendő. Fektessük le a beteget szellős, hűvös, besötétített szobában, az agynyomás csökkentése érdekében enyhén, kb. 30 fokban megemelt felsőtesttel. Hűtsük a testét hideg vizes borogatással, itassuk hideg vízzel. Az agyhártyák gyulladása lassan múlik, emiatt a napszúrást követően 1-2 napig nem szabad napra menni.
Legjobb szomjoltó: a víz
Hőségben fontos a rendszeres vízivás, különösen a fizikai aktivitás alatt és után. Ebből a szempontból az olyan könnyű mozgásokat is figyelembe kell venni, mint a kertészkedés, az otthoni munka és a gyaloglás. Érdemes ugyanakkor kerülni a túl sok koffeines italt és az alkoholt! Kulcskérdés, hogy mit igyunk kánikulában. A legegyszerűbb, válasz: vizet! Jó a csapvíz is, ideális az ásványvíz. Kiválóan oltja a szomjunkat, teljes mértékben pótolja szervezetünk folyadékszükségletét. S mivel a kalóriatartalma 0, bármennyit ihatunk belőle.
A kánikula a krónikus betegséggel élőket különösen megterheli. Ilyenkor megnő az embólia és a szívinfarktus, valamint a stroke kockázata. A szívbetegeknek oda kell figyelniük az ásványi anyagok izzadással történő elvesztésére, mert a lecsökkent káliumszint szívritmuszavarokat is okozhat. Az erek kitágulása nem kedvez a vénás keringésnek, a visszeres panaszok fokozódnak. A melegben lappangó gyulladások is belobbanhatnak, valamint a kórokozók is könnyebben szaporodnak, különösen az állóvizekben vagy a klímaberendezésekben. Cukorbetegek esetében jobban ingadozik ilyenkor a vércukorszint, könnyebben alakulhat ki hipoglikémiás állapot. A légúti betegek körében az asztmás panaszok fokozódhatnak meleg és párás időben, míg a légszennyezettséggel társuló nyári hőhullámok idején a COPD-s betegek állapota rosszabbodik. A vesebetegekre elsősorban a dehidratáció jelenthet gondot. Ez egyrészt tovább rontja a veseműködést és fokozza a vesekőképződést, másrészt növeli a vese károsodásának kockázatát. A kánikula az idegrendszeri folyamatokat is megzavarja, migréneseknél gyakrabban következhetnek be rohamok. Alvászavarok is jelentkeznek, de a koncentrációs zavarok miatt növekszik a baleseti kockázat is, gyakoribbak a balesetek.
A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A korábbi hőséghullámok elemzése során a hazai szakemberek például 15–28 százalékos többlethalálozást mutattak ki, az esetek 20 százaléka a 65 év alattiak, míg 80 százaléka az idősebbek körében következett be – írja a HungaroMet. A vezető halálokok a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegségek. Ezért is fontos, hogy az ilyenkor szükséges óvintézkedéseket mindenki megtegye, a tanácsokat megfogadja.
Kiszáradni veszélyes!
A dehidratáció korai tünetei közé tartozik a szomjúságérzet, a szájszárazság, a fáradtság, a fejfájás és a csökkent vizeletürítés. A vizelet színe is fontos jelző: a sötétsárga utalhat arra, hogy a szervezet dehidratált. Amennyiben a folyadékhiány súlyosabbá válik, további tünetek jelentkezhetnek, mint például szédülés vagy ájulás, száraz, hideg bőr, szapora szívverés, koncentrációs nehézségek és zavartság, izomgörcsök. A dehidratáció különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, az idősekre és azokra, akik krónikus betegségekben szenvednek, ezért rájuk fokozott figyelmet kell fordítanunk a melegben. Ha valaki súlyos kiszáradás tüneteit mutatja, kérjünk azonnal orvosi segítséget.
