Sokan még a legnagyobb nyári melegben is zárt cipőben járnak, mert nem szívesen teszik közszemlére a lábfejükön kialakult deformitásokat. A leggyakoribb elváltozások közé tartozik a bütyök és a kalapácsujj. Kialakulásuk összetett folyamat, amiben genetikai, anatómiai és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Kép: A szűk orrú vagy magas sarkú cipő összenyomja a lábujjakat, elősegítve a deformitást, Fotó: Kaspars Grinvalds, Forrás: Shutterstock
Ideális esetben testünk súlyának mintegy kétharmada a sarokrészre terhelődik, és csupán egyharmada hárul a láb elülső részére. Számos körülmény boríthatja azonban fel az egyensúlyt, például a magas sarkú cipő viselése, amely elemeli a sarkat a talajról, ezáltal jelentősen előretolja a testsúlyt a lábujjak irányába. Ha még a cipellő orra is szűk, hegyes, ráadásként a lábujjakat is jól összepréseli, így jön létre a kalapácsujj.
A bütyök (hallux valgus) kialakulása mögött olykor genetikai hajlam húzódik meg, gyakran látni családi halmozódást: „Ha az édesanyánál, nagymamánál jelen van a bütyök, a következő generációban is jó eséllyel megjelenik.” Emellett hormonális és anyagcsere-eltérések – például pajzsmirigybetegség – is hozzájárulhatnak a kötőszöveti gyengeséghez, amely a bütyök kialakulásának kedvez. De rizikótényező lehet a túlsúly is, illetve, ha megvan a hajlam a bütyökre, a várandósság is ronthat a helyzeten – tájékoztatja az olvasót dr. Kiss Dániel ortopéd-traumatológus, a Dr. Rose Magánkórház szakorvosa a weborvos.hu portálon. A kalapácsujj (digitus malleus) legtöbbször a bütyökkel együtt jelenik meg, hiszen gyakran a deformált nagylábujj kényszeríti rossz pozícióba a szomszédos ujjakat. „A kalapácsujj valójában egy láncreakció eredménye, ahol a láb statikájának megborulása fokozatosan torzítja el a lábujjak helyzetét” – mondja Kiss doktor.
A megfelelő cipőválasztás kulcskérdés a megelőzésben. „A jó lábbeli kényelmes, elegendő helyet biztosít az előláb számára, a sarka pedig minimális” – részletezi a szakorvos. Különösen fontos, hogy már fiatal korban tudatosan válasszunk cipőt, hiszen a deformitások kialakulása sokszor már serdülőkorban elkezdődhet, illetve az örökletesen megjelenő eltérések így fokozódnak, hamarabb okoznak tartós fájdalmat. A gyógytorna is fontos szerepet tölt be az izomegyensúly megőrzésével, segít megelőzni az izom- és ínszalag-rövidüléseket, amelyek hosszú távon deformitáshoz vezethetnek.
Komoly panaszok esetén a műtét a leghatékonyabb megoldás. A bütyök kezelésekor nemcsak a csontos eltérést korrigálják, hanem helyreállítják az inak és szalagok egyensúlyát is. A műtéti technika megválasztása a deformitás súlyosságától, a páciens életkorától és aktivitási szintjétől függ. A kalapácsujj műtéti korrekciójára szintén több megoldás áll rendelkezésre, melyek megfelelő alkalmazása a láb funkciójának helyreállítását és annak megőrzését is biztosítja. „Fontos tudni, hogy a panaszok megszüntetése nemcsak esztétikai előnyt jelent, hanem jelentős funkcionális javulást is eredményezhet a betegek számára” – teszi hozzá az orvos.
Műtét után a teljes felépülés egyéni ütemben történik, de rendszerint 6-8 hét után a terhelés fokozatos megkezdésével már jelentős javulás észlelhető, a teljes terhelés, illetve a duzzanat csökkenésével a csaknem teljes funkció pedig 3-4 hónap elteltével érhető el.
A bütyök és a kalapácsujj esetében is a legjobb megoldás a megelőzés, de ha a probléma már kialakult, érdemes szakemberhez fordulni.