Évszázados rejtélyre derült fény

Ez az ősi RNS feltárta, hogy a kórokozó már a világjárvány kezdetén alkalmazkodott az emberekhez, olyan mutációkat hordozva, amelyek fertőzőbbé és immun­rezisztensebbé tették. Azáltal, hogy kidolgoztak egy új módszert a törékeny RNS kinyerésére a megőrzött szövetekből, a kutatók különleges betekintést nyertek abba, hogyan fejlődnek az influenzavírusok – írja a BMCBiology. 

Vizsgálatukhoz egy 18 éves, a világjárvány első hulláma alatt elhunyt zürichi betegtől származó kórokozót használtak, amit azóta formalinban konzerváltak. A genomot összehasonlították egy német és egy amerikai influenzavírussal, így derült ki, hogy a svájci törzs három kulcsfontosságú mutációt is kifejlesztett, adaptálódott az emberhez. Két módosulás rezisztensebbé tette az immunrendszer egy vírusellenes komponensével szemben, a harmadik mutáció pedig egy, a vírus membránjában található fehérjét érintett, ami elősegítette, hogy a sejtek receptoraihoz kötődjön, így lett ellenállóbb és fertőzőképesebb. A tanulmány nem csupán az emberiség egyik leghalálosabb járványkitörésének történetét eleveníti fel, hanem fontos ismereteket nyújt ahhoz is, hogy jobb stratégiákat alkalmazzunk a jövőbeli világjárványokkal szemben. 

 Kórokozója, az influenza A vírus akkoriban még ismeretlen volt, mert az influenzavírusokat csak az 1930-as években azonosították. A vírus nagyon gyorsan terjedt – világszerte szinte egy időben ütötte fel a fejét, részben a világháborús katonai mozgások miatt. Magas volt a halálozási arány különösen a fiatal felnőttek (20–40 évesek) körében – ami szokatlan, mert az influenza általában az időseket és a gyerekeket sújtja leginkább. A feltételezések szerint immunrendszer-túlreakció (cito­kin­vihar) okozta sokak halálát.