Nem csak a kolbász a bűnös

A neve ugyan azt sugallja, de a kolbászmérgezést nem csak húskészítmények, hanem zöldségfélék és gyümölcsök is okozhatják. Kórokozója, a Clostridium botuli­num oxigéntől elzárt környezetben, például talajban él. Innen kerülhet a vizekbe, a növényekre és mezőgazdasági termékekre. Az állatok bélrendszerében is megtalálható, és a trágyázás során a talajba juthat, majd onnan a takarmányon keresztül más állatok fertőzését okozhatja. A feldolgozásuk során a baktériumok a nyers húsra kerülhetnek, és megfelelő hőkezelés hiányában elszaporodva botulotoxint termelhetnek. 

 Ez az izmok gyengeségét és bénulását okozhatja, például azokét, amelyek segítik a mozgást, a beszédet és a nyelést. Ha a méreganyagok megtámadják a légzést irányító idegeket is, az végzetes lehet – nyilatkozta dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos a Borsnak. 

A nem megfelelően tartósított ételek is veszélyesek lehetnek. Ha például egy házi befőttet nem megfelelő hőkezeléssel vagy nem steril körülmények között készítenek el, az ideális környezet a baktérium számára. Ugyanez igaz a házi készítésű füstölt húsokra és kolbászokra is, amelyeknél a helytelen füstölés vagy tárolás okozza a problémát. De ritkán akár bolti konzervek is veszélyt jelenthetnek: a baktériumot és toxinját számos élelmiszerből kimutatták már, például kukoricakonzervből, zöldbabból, levesekből, céklából, spárgából, gombából, spenótból, tonhalból, csirkéből és csirkemájból, májpástétomból, löncshúsból, sonkából, gyümölcsökből, füstölt és sózott halból. Ezért ha sérült a csomagolás, púpos a doboz, szokatlan a szaga vagy az állaga, tilos elfogyasztani az ételt. 

Az otthoni befőzési módszerekkel tartósított finomságok nagyobb valószínűséggel lehetnek szennyezettek, mint az élelmiszerboltokban találhatóak. 

A botulizmus tünetei általában 12–36 órával a fertőzött étel elfogyasztása után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra és tíz nap is. A kezdeti panaszok közé tartozik a levertség, izzadás, izomfájdalom és hasi diszkomfort. Később specifikusabb tünetek is megjelenhetnek, mint a petyhüdt bénulás, lelógó szemhéj, kettős látás, szédülés, pupillatágulat, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavarok, valamint gégebénulás. Ezek jelentősen befolyásolják a látást, beszédet, nyelést, mozgást és a légzés képességét – hívja fel a figyelmet dr. Balaicza Erika. A tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, az antitoxikus kezelés és a beteg ellátása kórházban történik.

A botulizmus diagnosztizálásához az orvos először fizikális vizsgálatot végez. Kikérdezi a beteget és ellenőrzi, hogy vannak-e gyenge vagy bénult izmai. Mivel a tünetek hasonlóak lehetnek más betegséghez – mint például a stroke, az agyhártyagyulladás és a Guillain–Barré-szindróma – fontos, hogy további vizsgálatokat is végezzen: ehhez szükség lehet vérvételre, koponya-MR-re vagy CT-re, gerincfolyadék-vizsgálatra, ideg- és izomfunkciós vizsgálatokra. Ha a fertőzés beigazolódik, a kiváltó októl és súlyosságtól függően a kezelőorvos alkalmazhat gyógyszeres kezelést, ha légzési problémák is vannak, lélegeztetőgépre helyezheti a beteget. A fertőzésnek lehetnek szövődményei, például megbéníthatja azokat az izmokat, amelyek segítik a nyelést és a légzést, kialakulhat hosszú távú gyengeség, fáradtság, légszomj, tüdőgyulladás és idegrendszeri problémák. A botulizmusból való felépülés heteket, hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehet, de szerencsére a legtöbb ember, aki azonnali kezelésben részesül, két héten belül teljesen meggyógyul.