Kontroll alatt kinőhető

A kisgyermekkorban (általában egy-két évesen) jelentkező bőrkiütés, puffadás, hasfájós tünetek hátterében a szülők sokszor étel-, azon belül is tejallergiát gyanítanak. Valójában azonban a tudományos felmérések nem mutatnak két-három százaléknál gyakoribb érintettséget. A gyomor-bél rendszeri, a bőrproblémák, a visszatérő légúti panaszok és egyéb, fül-orr-gégészeti kórképek kialakulása a sűrűn előforduló fertőzések következményei, a szervezet természetes fejlődési folyamatának részei. Az ekcémáért például csak az esetek felében-harmadában tehető felelőssé az ételallergia. Ez tulajdonképpen testünk immun­reakciója valamilyen ingerre, így akár a hidegre, melegre, száraz levegőre, stresszre, fertőzésre és egyéb fizikai, kémiai hatásokra. 

A szülők gyakran úgy gondolják, hogy ha elhagyják a csecsemő vagy kisgyermek étrendjéből a tejtermékeket, az drámai javulást hoz. De ezek a felesleges és kínzó megvonások ártalmasak az egészségre. Ha valóban orvosilag indokolt a diéta, az esetben is szigorúan ügyelni kell a szervezet megfelelő működéséhez szükséges tápanyagok (például a kálcium vagy a D-vitamin) pótlására. Ennek betartása mellett is elmaradhat az ételallergiával érintett gyermekek növekedése a társaikéhoz képest – vázolja lapunknak dr. Cseh Áron gyermekgasztro­en­te­ro­ló­gus, egyetemi adjunktus. 

A testi, valamint az idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen a tejtermékek és a gabonafélék fogyasztása. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása szerint az OKOS­TÁNYÉR® legalább harmadán ezen tápanyagok állnak. Sokszor érkeznek hozzánk szülők, akik nemcsak egy, hanem több élelmiszert is indokolatlanul kiiktattak a gyermek étrendjéből. Ezek a hiányállapotok azonban evészavarok, mint például­ az orthorexia nervosa (károssá vált kényszeres egészséges táplálkozás) kialakulásához vezethetnek. A kalcium vagy a D-vitamin-hiány visszavetheti a csontok és a fogazat fejlődését, továbbá problémát okozhat a kognitív folyamatok zavartalan működésében. Lelki problémák úgyszintén társulhatnak hozzá, hiszen a speciális diéta elszigetelheti a társaitól a gyermeket, különcnek érezheti magát köztük. Édesanyai stresszt okozhat, továbbá a család egészére is negatívan hathat. 

A szakember azt tanácsolja, hogy amennyiben aggodalomra okot adó tünetet észlelünk: véres székletet, gyomorpanaszokat, hasmenést, hányást, székrekedést, egész testet beborító bőrkiütést, ne magunk próbáljunk mindenféle forrásokból utánajárni a probléma okának, hanem forduljunk szakemberhez. A háziorvos, amennyiben indokoltnak látja, igazolást ad az allergia kiderítéséhez szükséges próbadiétára. Gluténmentes diétára ugyanakkor csak gasztro­en­te­ro­ló­gus tehet javaslatot, mert a lisztérzékenység, azaz cöliákia igazolásához vérvétel szükséges. 

Az ételallergiák fennállásánál javasolt a visszaterhelés, amennyiben nem áll fenn súlyos tünet, mert ezzel lehet elérni, hogy a szervezet idővel megszokja az adott allergént. Nincs egyetlen vérvétel vagy bőrpróba, amely egyértelműsítené a diagnózist. Nemzetközi irányelv szerint kettő-négy hétig tartó megvonás, majd ezután visszaterhelés szükséges az allergia kimondásához (vagy kettős vak placebo kontrollált terhelés). Például a tejfehérje időszakos kiiktatásánál jelentkező panaszos vagy tünetmentes állapot segít dönteni a szakembernek a gyermek táplálkozásával kapcsolatos további tennivalókról. 

Az IGG (immunoglobulin G)-alapú vizsgálatok, amelyeket ételintolerancia-vizsgálatnak neveznek az ezeket árusító helyek, orvosilag indokolatlanok. Csupán ez alapján nem szabad a gyermeket diétáztatni. A vizsgálat a tejet, a tojást, a gabonaféléket mint fogyasztott tápanyagokat jelzi pozitívként, nem pedig allergénként. Ugyanakkor az IgE ellenanyagtesztnek lehet orvosi jelentősége, a súlyosabb vagy nehezebben kinőhető allergia kimutatására alkalmas. Azonban negatív eredmény esetén még fennállhat a probléma, és ugyanez visszafelé is igaz: pozitív eredménynél nem feltétlenül szükséges a diéta, mert az meglehet, csak szen­zi­ti­zációt, érzékenységet jelez – magyarázza dr. Cseh Áron. Hangsúlyozza, hogy az elsődleges diagnózis megállapítása mindig a klinikai tünetek alapján történik, és csak ezek után szabad a diétát tartani. 

Az úgynevezett komponens, vagy más néven molekuláris allergiatesztnek az elvégzése, amely az allergének alkotóelemeit vizsgálja vérből, bizonyos esetekben indokolt. Egyrészt segíthet a súlyos ételallergia, anafilaxia kockázatának felismerésében, másrészt a pontosabb diagnózis eredményezheti a diéta finomítását, a célzott kezelés megkezdését. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek nagy része időben el tud kezdeni bizonyos formában allergént fogyasztani. A visszaterhelés általában az „étel-létrák” alapján történik: előbb sült, majd főtt, és idővel nyers formában is emészthetővé válik az adott tápanyag a szervezet számára. 

A tudomány mai állása szerint az ételallergiának nincsenek hosszú távú következményei, amennyiben betartjuk az orvos által előírt diétát. Fontos, hogy a meglévő ételallergiák kinőhetők, a gyermekek 90 százaléka például 6-8 éves korára a rendszeres és kontrollált visszaterhelés mellett már tünetmentessé válik.

Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a kezeléstől függetlenül előfordulhat allergiás menetelés, vagyis az ilyen jellegű kórképeknek életkor szerinti, egymást követő megjelenése, aminek része a légúti allergia, asztma kialakulása. Ellenben, ha feleslegesen diétáztatjuk a gyermeket, az maradandó károkat okozhat a fejlődő szervezetben.