Őszi betegségek szezonja
Szeptember elsején a diákok visszatértek az iskolapadokba, a kisebbek a bölcsődébe, óvodába. A tapasztalatok szerint a tanévkezdettel elindul az őszi megbetegedések időszaka is.
Kép: Elkezdődött az óvoda és az iskola, ezzel együtt a náthaszezon. Ne engedjük közösségbe a beteg gyermeket!, Fotó: Nagy Balázs, Forrás: MW
Gyakran kapnak el fertőző betegségeket az iskolakezdés időszakában a gyerekek. A leggyakoribbak közé tartoznak a légúti betegségek, mint a nátha (megfázás, felső légúti hurut), influenza vagy influenzaszerű tünetek, torokgyulladás, mandulagyulladás, hörghurut. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke, dr. Rósa Ágnes szerint mindezek mellett előfordulhatnak hányással, hasmenéssel járó vírusos bélfertőzések (pl. rotavírus, norovírus), de a gyermekközösségekben gyorsan terjedhetnek a bőrbetegségek is, valamint a kéz-láb-száj betegség és a bárányhimlő. A megfelelő higiénia megtanításával a szülők sokat tehetnek annak érdekében, hogy a lehető legritkábban betegedjen meg a gyermekük. Fontos gyakoroltatni velük a helyes kézmosást étkezés előtt, WC után, ismertetni a köhögési és tüsszentési „etikettet”, és elmagyarázni nekik, hogy mindenki csak a saját evőeszközeit és törölközőjét használja.
Vitamindús étrend, elegendő alvás
A zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrenddel és rendszeres mozgással felvértezhetjük a szervezetet a kórokozók ellen. Igyekezzünk változatosan elkészíteni a vitaminokban, antioxidánsokban gazdag idényzöldségeket, mint pl. a cékla, sárgarépa, sütőtök, birsalma, káposzta. A házi feladat mellett figyelmet kell fordítani a gyerek játék- és mozgásigényének kielégítésére is, lehetőleg szabad levegőn. Ugyanilyen fontos, hogy időben ágyba kerüljön, és legalább 9 óra alvás után vágjon neki a következő tanítási napnak.
Kisebb valószínűséggel kapnak el fertőző betegségeket azok a gyerekek, akiknek jól fejlett az immunrendszerük, de fontos az egészséges életmód is; a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás és a vitaminpótlás, valamint az, hogy megbetegedést követően ne engedjék vissza őket túl korán a közösségbe. Így lehet elkerülni azt, hogy megfertőzzék és egymásnak adogassák a kórokozókat.
Tömeges fertőzésektől egyelőre nem kell tartani. A tapasztalatok alapján a doktornő úgy véli, hogy a légúti fertőzések és járványok inkább októbertől kezdve gyakoribbak. Az influenzaszerű megbetegedések pedig általában januárban, februárban, az igazi hideg beálltával jelennek meg a közösségekben.
A fertőzések száma csökkenthető, de teljesen elkerülni nem lehet. A téli időszakra vonatkozóan, évi 4-5 hurutos betegség átlagosnak mondható. Habár a kezelésük jelentős időt és energiát emészt fel, mégse akarjuk, hogy a gyerek soha ne legyen beteg. Ez egy fontos folyamat ugyanis, az egyes kórokozókat leküzdve érik az immunrendszere, készül az életre. Kerüljük azonban az antibiotikum-szedést, mivel a fertőzések 85 százaléka vírusos eredetű, amire az antibiotikum nem is hat. A fennmaradó 15 százalék azonban olyan betegség, amelyeknél valóban nem lehet megkerülni az antibiotikumot, mert annak súlyos szövődményei lehetnek. Például középfülgyulladásból agyhártya-gyulladás lehet, tüszős mandulagyulladásból szívbelhártya-gyulladás, hólyaghurutból vesemedence-gyulladás – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Igazolás az EESZT-ben
Tavaly óta új szabály vonatkozik az iskolai orvosi igazolások rendszerére. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér felületén a gyerek betegségének adatai és az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe. A szülőnek csupán annyi a dolga, hogy ha megbetegszik a gyerek, azt jelezze a gyerekorvosnak. A betegség hosszát és az igazolás időtartamát a tünetek alapján előre meghatározza az orvos, és ennek megfelelően küldi ki az igazolást az EESZT-be, majd onnan a KRÉTA-ba a betegség jelzésének első napján. Ha az előre megállapított időtartam végéig a gyerek nem gyógyul meg, akkor új igazolás szükséges a további időszakra.
