A tabletták csapdája

Léteznek olyan ismétlődő fejfájástípusok, amelyek nem egyéb betegségek tüneteként, hanem elsődleges problémaként jelentkeznek. Magyarországon 1,2 millió ember szenved migréntől, de alig húszezer kap valódi segítséget. Mellette leggyakrabban a tenziós típusú fejfájás fordul elő, ami jellegzetes abroncsszerű, tompa, szorító érzés a fej mindkét oldalán. Gyakran a tarkó- és vállizmok fe­­szülésével jár, a migrénnél gyengébb lefolyású. Ha a fejfájások krónikussá válnak, gyakrabban vagy erősebben térnek vissza, akkor jellemzően egyre több fájdalomcsillapítót veszünk be. A gond az, hogy ezek a készítmények nem megfelelő használat esetében nem hatnak, elfedhetik a valódi bajt, s maga a fejfájás elleni gyógyszer is kiválthatja a kellemetlen érzékszervi, érzelmi élményt. 

– Fájdalomcsillapító-túlhasz­ná­latról akkor beszélünk, amikor havi 15 napnál többször jelentkezik fejfájás, ami túlzott fájdalomcsillapító-fogyasztást eredményez. A patikában, recept nélkül kapható gyógyszerek esetében azt jelenti, hogy havonta legalább ennyit beveszünk belőlük a panaszok enyhítése érdekében. A migrénellenes készítmények vénykötelesek, ezért ritkább a túlzásba vitt szedésük. De mivel a migrén gyakorta erős fájdalommal jelentkezik, befolyásolja az életminőséget, ennélfogva rendszeres gyógyszerszedéssel jár, szükséges segítséget nyújtani ezen a területen is – foglalja össze Fáj­da­lom­csillapító-túlhasználat: előzd meg, mielőtt ő előz meg téged című projektjük alapvetéseit dr. Albertné dr. Gecse Kinga szakgyógyszerész, a Semmelweis Egyetem Gyógy­szerhatástani Intézet munkatársa. 
A migrénhez gyakran társul szorongás, depresszió. Az akár több óráig fennálló, féloldali, lüktető, pulzáló fájdalom olyan mértékű, hogy az sokszor hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel, ritkábban látászavarral együtt jelentkezik. Az érintettek ebben az állapotban nem tudnak teljesíteni, iskolába, munkába menni. Általában egy besötétített helyiségben fekve vészelik át ezt a megterhelő időszakot. Sokan félnek attól, hogy a munkahelyről való távolmaradás miatt megszólják őket a kollégáik. Számukra biztonságot jelent a gyógyszer bevétele, mondván, „ma nem fájhat a fejem”. Ugyanakkor azt nem megelőzésjelleggel kell beszedni, hanem akkor, amikor a migrénes roham kezdődik. 

A tenziós fejfájás nem jár az előbbihez hasonló súlyosabb tünetekkel, ugyanakkor társulhatnak hozzá egyéb panaszok, mint a nyaki merevség, a vállizmok befeszülése. Az enyhén nyomó, feszítő érzés esetén nem kell azonnal fájdalomcsillapító tabletta után nyúlni. Segíthet a relaxáció, a masszázs, séta a szabad levegőn, elegendő folyadékbevitel, esetleg egy csésze kávé elfogyasztása is jótékonyan hathat – részletezi az innovatív projekt vezetője. 

Nem lehet szubjektíven megítélni más fájdalmának súlyosságát, mert nincs két egyforma fejfájás. Az mindig személyes élmény, amely eltérő időpontban, mértékben, más okok miatt bukkan elő. A migrénes roham úgyszintén függ az egyéni tényezőktől: a genetikai fogékonyságtól, másrészről befolyásolják kialakulását a környezeti hatások. Részben az eltérő hormonműködés miatt a nőknél háromszor gyakrabban fordul elő a probléma, mint a férfiaknál. Azon belül is, a húszas-harmincas korosztály a leginkább érintett. Sok esetben bizonyos élelmiszerek (például ízfokozók, kávé, vörösbor) fogyasztása elősegíti a migrénes fejfájás kialakulását, máskor éppen az éhség hívja elő – ez szintén személyenként változik. 

– Abban az esetben, ha szokatlan típusú, erősségű a fejfájás, hirtelen, erős érzésként jelentkezik, javasolt mielőbb orvoshoz fordulni. Előbb ki kell zárni azokat a betegségeket (például szemészeti problémákat), amelyek tüneteként megjelenhet a panasz. Amennyiben az MR és egyéb rutinvizsgálatok eredménye negatív, akkor szervi probléma nem áll a háttérben, vagyis maga a fájdalom a megoldandó egészségügyi gond. Második lépésként meg kell ismerni a fejfájást. Hasznos lehet fejfájásnaplót írni, megfigyelni, hogy mikor, milyen okok váltják ki a migrént – vezeti végig dr. Albertné dr. Gecse Kinga a folyamatot, amelynek a célja, hogy az illető megtanulja kezelni a rohamszerű állapotot. 

Felhívja a figyelmet, hogy amennyiben már nem használ egy adott készítmény, akkor nem a mennyiségét és a beszedés gyakoriságát kell növelni, hanem hatóanyagot kell váltani. Számít az is, hogy milyen módon vesszük be a készítményt, por vagy folyadék formában gyorsabb lehet a hatás. Nem szabad megfeledkezni a túl­használat következményeiről sem. A fájdalomcsillapítók nagy adagban, hosszú távon megterhelik a szervezetet, idősebb korra a vesefunkciók csökkenését, a gyomor érzékenységét okozhatják, magukkal vonva egy jelentős életminőség-romlást.