Figyeljen a csontjai egészségére!
A csontritkulás lassan kialakuló, sokáig észrevétlen, ám komoly következményekkel járó betegség, amely a modern társadalmak egyik legfontosabb egészségügyi kihívása. Bár a genetikai és életkori tényezők nem befolyásolhatók, a megelőzés és a korai felismerés kulcsfontosságú.
Kép: A csontritkulás felismerésében a legfontosabb vizsgálat a csontsűrűségmérés
A csontritkulás (osteoporosis) napjaink egyik leggyakoribb, anyagcsere-eredetű csontbetegsége, amely világszerte több százmillió embert érint, elsősorban középkorú és idősebb nőket, de a férfiak körében sem ritka. Magyarországon becslések szerint több mint 900 ezer ember szenved tőle, ami a lakosság tekintélyes részét jelenti, így joggal tekinthető népbetegségnek. Az osteoporózis gyakran használt jelzője a „csendes betegség”, mivel a csontvesztés hosszú ideig tünetmentesen zajlik: az érintett nem érez fájdalmat, nem észlel mozgásbeli változást, a csontok azonban fokozatosan meggyengülnek, és az első figyelmeztető jel gyakran egy váratlan, ok nélküli csonttörés. Ez a korai jele annak, hogy a csontok szerkezete már jelentősen károsodott. Ha egyszerű mozdulat, enyhe esés vagy meglepően kis nyomás hatására törik a csont – például a borda köhögés közben –, akkor már érdemes gyanakodni.
A legsúlyosabb esetek a csípőtáji törések, amelyek nemcsak komoly fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoznak, hanem idősebb korban akár életveszélyes szövődményekhez (tüdőgyulladás, trombózis, mozgáshiány miatti izomsorvadás) is vezethetnek. A törések azonban olykor nemcsak életminőség-romlással, hanem halálozással is járnak: Európában évente közel 250 ezer ember veszíti életét csontritkulással összefüggésbe hozható sérülések miatt, a csípőtáji töréseknél pedig az első éven belüli halálozás aránya eléri a 20-25 százalékot.
Figyelmeztető tünetek
Csonttörések kis trauma hatására – például csukló-, felkar-, borda-, csigolya- vagy csípőtörés. Testmagasság-csökkenés (akár 5–10 cm is lehet) és a gerincgörbület fokozódása, a csigolyák összeroppanása miatt. Hátfájdalom, különösen a háti és ágyéki szakaszon, mely a csigolyák deformálódásával függ össze. Mozgáskorlátozottság, egyensúlyvesztés, ennek következtében fokozott elesésveszély.
A csonttömeg csúcspontját az ember általában a 20–30 éves kor körül éri el. Ezután természetes módon lassan csökken a csontsűrűség, de bizonyos tényezők – hormonális változások, életmódbeli hatások, betegségek vagy gyógyszerek – felgyorsíthatják ezt a folyamatot. Sokszor elmondják a szakma specialistái, hogy a csontritkulás megelőzése már gyermekkorban és fiatalkorban kezdődik, hiszen ekkor épül fel a csúcscsonttömeg, amely meghatározza a későbbi csontozat ellenálló képességét. A megelőzés alapelvei közé tartozik az egészséges, kalciumban és fehérjében gazdag táplálkozás, a megfelelő kalcium- és D-vitamin-ellátottság, a rendszeres fizikai aktivitás, különösen a gravitáció ellenében végzett, csontokat terhelő és izomerősítő mozgásformák, a dohányzás kerülése, a mértékletes alkohol- és koffeinfogyasztás, a hormonális egyensúly megőrzése, szükség esetén orvosi felügyelet mellett hormonpótló terápia.
A csontritkulás felismerésében a legfontosabb vizsgálat a csontsűrűségmérés (denzitometria), amely röntgensugaras (DEXA) eljárással történik. A vizsgálat a csont ásványianyag-tartalmát méri, leggyakrabban a csípőnél és a gerincnél. Az eredményt T-score formájában adják meg, ahol a –1 és –2,5 közötti érték osteopeniát (csökkent csonttömeget), míg a –2,5 alatti érték osteoporózist jelez.A diagnózis kiegészíthető laborvizsgálatokkal is (kalcium-, foszfor-, D-vitamin-, hormon- és csontanyagcsere-markerek szintje) – magyarázza a weborvos oldalán dr. Bors Katalin reumatológus és mozgásszervi rehabilitációs főorvos.
Az osteoporózis tehát nem szükségszerű velejárója az öregedésnek – nyugtat meg a szakember. Valóban „csendes betegség", de megfelelő életmóddal, korai felismeréssel és korszerű terápiával sok törés megelőzhető. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség: az orvosoknak a diagnosztika és kezelés modern irányelveit kell követniük, a lakosságnak pedig tudatosan oda kell figyelnie saját csontja egészségére. A figyelem és az egészséges életmód segítségével tragédiák sorát lehet megelőzni.
Tudta?
A csont nem élettelen, merev szövet, hanem folyamatosan megújuló, élő rendszer. Egészséges felnőttben a csontképző és csontbontó folyamatok dinamikus egyensúlyban vannak. Csontritkulás esetén ez az egyensúly megbomlik: a csontbontás felgyorsul, miközben a csontképzés nem képes lépést tartani. Az eredmény a csontok tömegének és mikroszerkezetének fokozatos romlása, ami a csont szilárdságának csökkenéséhez és törékenységéhez vezet. A betegség elsősorban a nőket érinti: 50 év felett az európai nők 22 százaléka, míg a férfiaknak csak 6,6 százaléka szenved osteoporózisban. Magyarországon minden ötödik 50 év feletti nőnek van csontritkulása, és a betegek 18 százaléka férfi. A friss statisztikai adatok szerint az érintettek döntő hányada, akár 80 százaléka nem jut kezeléshez a saját vagy a környezete hibájából.
