Vitatott karácsony

William Hanson brit etikett­coach és közösségimédia-influencer nemrég egy klipjében vitatkozott össze egy másik pod­cas­terrel, aki már novemberben feldíszítette a karácsonyfát. Hanson szerint az nem illendő, de ha már mindenképp díszíteni akar valaki, legalább várja meg a december elsejét. 
Évek óta megfigyelhető trend világszerte, hogy egyre jobban terjed az amerikai szokás, ahol már hálaadás után, de legkésőbb december közepén felállítják a fát. A tengerentúlon nincs adventi koszorú, az a német kultúrkörből terjedt el Európa-szerte. Advent első vasárnapján a svéd és a dán királyi család minden évben képeket oszt meg az Instagramon, hogyan gyújtják meg az első adventi gyertyát. A leírásban többször fűznek rövid magyarázatot a koszorúhoz és adventi szokáshoz, hogy az amerikai közönség is értse, miről van szó. Magyarország szintén hagyományosan a koszorúval készül karácsony ünnepére, azonban a Face­bookon egyre többen osztanak meg feldíszített fáról szóló képeket, amely előtt esetleg még ott áll az adventi koszorú is. Nemrég a dán királyi család is feltett egy kará­csony­fa-díszítős családi videót. 

Magyarországon az egymásnak eső kommentelők gyakran érvelnek azzal, hogy mindenkinek saját döntése, mikor díszít. Ha valaki fényre vágyik, akkor igazán megérdemel egy kis fényt, és egyébként is sztereotípia, hogy csak 24-én (esetleg 23-án este) lehet díszíteni. Véleményük szerint ez csak arra jó, hogy a család beesik a fa alá 24-én este. Ellenben a korábbi díszítés nyugodt ünneplést és egész hónapban való gyönyörködést biztosít. 

Az ellenvélemény szerint nem véletlenül alakult ki a szentestei vagy a 23-i díszítés, hiszen az angyal aznapra hozza meg a fát és rakja alá az ajándékokat. Ezt a kisgyerekes szülők, ha meg tudják oldani például a nappali adott részének lefüggönyözését, akkor időhatékonyság miatt általában egy-két nappal előre hozzák, a nagyobb gyerekes családok pedig már együtt díszítik a fát huszonvalahányadikán. Fontos az is, hogy bár hivatalosan január 6-án véget ér a karácsonyi ünnepkör, a későbbi faállítás miatt a német kultúrkörben gyakori, hogy egész januárban áll a fa. Tehát ugyanannyi ideig világítanak a fények, mint Amerikában, csak egy hónapos eltolással. Ráadásul – teszik fel a kérdést – ha valaki már most felállítja a ház legfőbb karácsonyi díszét, a fát, akkor miben fog különbözni szenteste, mondjuk, december 12-től vagy január 4-től? 

Tény, hogy az elmúlt években az amerikai filmek hatására Magyarországon is egyre terjed a jóval korábbi karácsonyfa-állítás. A kultúraütközés pedig komoly vitákat generál, amelyek általában azzal zárulnak, hogy mindenki úgy tesz, ahogy neki tetszik. 

Egy brit család néhány éve megoldást talált a problémára. Még novemberben felállították a fát, sütöttek-főztek, megajándékozták egymást, „próbakarácsonyt” tartottak. Majd mindezt megismételték december 25-én is. Tavaly egy másik influencer okozott nem kevés felzúdulást a közösségi médiában. Ő ugyanis úgy döntött, hogy már december 25-én este elég a karácsonyi hangulatból, ezért elpakolt mindent. Az erről készült videójában elismerte, hogy ez valóban egy „kicsit” korainak tűnhet, de hivatásos tartalomgyártóként nem engedheti meg magának, hogy karácsony után is fennhagyja a díszítést, mivel azok nem egyeznek a téli hangulatú videók designjával. És a tartalomkészítés a legritkább esetben zajlik úgy, hogy egy hirtelen ötlet néhány óra alatt kész, vágott videó­ként már fenn is van a neten. 

A hozzászólások egyértelműen Grincsnek bélyegezték az influen­cert, megállapítva, hogy a karácsony 12 napja nem véletlenül szokás. Ugyanakkor karácsony után néhány nappal az elmúlt években egyre inkább szaporodnak a fabontó videók. Néhányan már félelmüknek is hangot adtak, mi lesz, ha az egyébként érthető munkaszervezési indokok miatt történő karácsony­fa­leszedő videók olyan trenddé válnak az Instagramon és a TikTokon, amelyek végletesen megváltoztatják és kiüresítik az ünnepet. 

Tény, hogy karácsony másnapja az Egyesült Államokban nem ünnepnap, és a fa leszedése még szokások szerint is kultúránkként változik. Hivatalosan vízkereszt ünnepével zárul a karácsonyi ünnepkör. Gáspár, Menyhért és Boldizsár megérkezésével sok helyen a fát is leszedik. Ám már a vízkereszti fabontók is vitatkoznak, hogy pontosan melyik nap kerüljön erre sor: ötödikén, hatodikán, esetleg hetedikén, illetve hozzá kell-e esetleg számítani az utána lévő vasárnapot, ami akár 12-ére is eshet. 

Amerikában alapvetően korábban bontják a karácsonyfát, mint Európában, a novemberi faállítás miatt érthető, ha sokan már december végére telítődnek a fények, csillogó gömbök, csillagok és masnik látványával. Mindez egybecseng az „új év, új én” mottóval, így sok amerikai december 30-án vagy 31-én bontja a fát, hogy az új évvel új kinézetű lakása az új kezdetet szimbolizálhassa. Mások megvárják a vízkeresztet, megint mások akár a január közepét is. Sőt New York ikonikus fáját a Rockefeller Centernél rendre tovább tartják: idén például január 12-én bontották le. 

Az illetékes amerikai tűzoltósági szervezet minden évben felhívja a figyelmet, hogy mivel a karácsonyfa az egyik elsődleges oka a házakban előforduló tűzeseteknek (évente kétszáz otthon gyullad ki a fa miatt), ezért a karácsony utáni héten ajánlják leszedni a fát. Az Amerikai Karácsonyfa Szövetség közleményei is arról tanúskodnak, hogy az elszáradó fák túl nagy kockázattal bírnak. Az igazsághoz tartozik, hogy a tűzesetek kérdésében az amerikai gondolkozás sokkal jobban vigyáz (ha úgy tetszik, paranoiásabb), mint az európai háztartások. 

Az óceán innenső partján a vízkereszti vagy az azt követő fabontás a legelterjedtebb. Az olaszok és spanyolok a leghagyomány­tar­tóbbak, közöttük két csoportra oszthatók a vízkereszti fabontók. Az egyik január ötödikét, a másik január hatodikát tekinti kötelező időpontnak a szenteste és karácsony napja kettősségének megfelelően. Európa más országaiban a vallásos családoknál előfordul, hogy a fa egészen február másodikáig, gyertyaszentelő boldogasszony ünnepéig áll. 

Az angolszász hagyományok szerint a vízkereszt után tartott fa balszerencsét hozhat, ám a kelta szokások támogatják a fa februárig való megtartását. A keltáknál és a germánoknál ismert a téli napforduló ünneplése december 21-től egészen február 1-jéig tart, amely a tél és a tavasz közötti félidő napja. És erről a karácsonyfa lebontásával emlékeznek meg. 

Tehát mondhatni, ahány ház, annyi szokás. Azonban a faállítással és faleszedéssel kapcsolatos viták valójában jóval többről szólnak, mint arról, mikor kerülnek fel és le a díszek. A szokások ugyanis megmutatják, mit gondolunk az időről, az ünnepről, a családról és a kultúránkról. A magyar, német, skandináv adventi hagyományok lényege, hogy az ünnephez vezető út fokozatos: gyertyáról gyertyára, hétről hétre nő a fény, a karácsonyfa pedig a folyamat csúcspontja. 

Az amerikai hatás viszont a fáradt, kiégett társadalomra ad választ, ahol a korai díszítés és hangulat egyszerre kínál menekülést, illetve közös, globális élményt. A baj ott kezdődik, amikor a közösségi média diktálja, mit szeretnének csinálni, mi mutat legjobban a felületünkön.

Kulturális szempontból a magyar hagyomány saját történetet mesél időről, reményről és családról. Ezt érdemes megőrizni a gyorsan változó világban. Ugyanakkor az ünnep végső soron nem a naptárról, hanem arról szól, mennyire vagyunk jelen benne, és ezt semmilyen szokás nem helyettesíti.