Ha túlsúlyos a gyerek

A gyermekkori elhízás mára az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívássá nőtte ki magát. Dr. Simon-Szatmári Katalin gyermekorvos a munkája során első kézből tapasztalja meg, hogyan határozzák meg az életünket már nagyon korán a pluszkilók.

EgészségünkBalogh Boglárka2026. 01. 12. hétfő2026. 01. 12.

Kép: A duci gyerekeket gyakran közösítik ki a többiek, és nap mint nap el kell szenvedniük a társaik gúnyolódását

Ha túlsúlyos a gyerek
A duci gyerekeket gyakran közösítik ki a többiek, és nap mint nap el kell szenvedniük a társaik gúnyolódását
Forrás: Shutterstock

Az UNICEF 2025-ös jelentése szerint ma világszerte mintegy 188 millió 5–19 éves gyermek és tinédzser küzd túlsúllyal vagy elhízással – vagyis ebben a korcsoportban minden tizedik gyermek.Azonban, hogy mindennek a kezdete pontosan mely életkorra tehető, a szakember tapasztalatai szerint igen változó. Praxisában sajnos nem ritka a túlsúlyos csecsemő sem. 

Mint mondja, az édesanyák jól tudják, hogy az igény szerinti szoptatás a legjobb, ám azt már kevesebben tartják szem előtt, hogy a tápszeres etetésnél más szabályok érvényesek. Míg az anyatejtől kialakuló „babaháj” később magától eltűnik, addig a túlzott mennyiségű tápszer fogyasztása könnyen valódi elhízáshoz vezethet, olyan teherhez, amelytől később gyakran nagyon nehéz megszabadulni. Kisgyermekkorban aztán tovább nő a kockázat, hiszen ekkor jelenik meg a mindennapi étrendben az édesség és a cukros üdítő, gyorsan megemelve a testsúlyt, amely felnőttkori életükben akár 2-es típusú diabéteszhez, magas vérnyomáshoz, inzulinrezisztencia kialakulásához és ezek számos következményéhez vezethet. 

A pluszkilók azonban nemcsak fizikai terhet jelentenek. A jelentős túlsúly lelki problémák egész sorát vonhatja maga után: testképzavart, bulimiát, önértékelési nehézségeket. Az iskolai környezetben egyre gyakoribb a zaklatás, a bullying, ami különösen nagy pszichés sérülékenységet okozhat. Mindez azt eredményezi, hogy a túlsúlyos gyermekek fokozottan ki vannak téve a lelki betegségek – például a depresszió – kialakulásának is. 

Dr. Simon-Szatmári Katalin. Fotó: Magánarchívum

– Az édességek, a cukros üdítők és a gyorséttermi ételek olyanfajta falási kényszert idézhetnek elő – sokszor az ízfokozóknak köszönhetően –, amely miatt a gyermek egyszerűen nem tud leállni a fogyasztásukkal. Nem emlékszem rá, hogy valaha is láttam volna olyan egészséges gyermeket, aki kizárólag az otthon főzött ételtől hízott volna el. Ha mégis előfordul ilyesmi, akkor érdemes elgondolkodni valamilyen háttérokon, például endokrinológiai problémán – magyarázza Katalin. 

Azt szoktam javasolni, hogy ha szemmel láthatóan kezd „ducinak” tűnni a gyermekünk, tegyük fel a súly- és magasságértékét a WHO által ajánlott percentilis görbékre. Ezt a szülő otthon is elvégezheti, vagy kérhet segítséget a gyermekorvostól. Erre már létezik ingyenesen letölthető applikáció is, amely bárki számára egyszerűvé teszi a követést. 
Katalin szerint a családi étkezési minta meghatározó abban, hogy a gyermek mit választ. A kicsik ugyanis elsősorban abból tanulnak, amit maguk körül látnak, és első számú példaképeik mindig a családtagok: a szülők és a testvérek. 

– Hiába szeretnénk egészségesen etetni a kisbabánkat, ha közben azt látja, hogy mi mást eszünk. Előbb-utóbb őt is érdekelni fogja, mi van a tányérunkon, és nagy eséllyel engedünk majd neki – magyarázza. Éppen ezért a szülői és testvéri példamutatás kulcsszerepet játszik abban, hogy milyen étkezési szokások alakulnak ki a legkisebbekben. Katalin azt javasolja, hogy otthon minél több friss, főtt étel kerüljön az asztalra, lehetőleg jó minőségű alapanyagokból, és minél kevesebb feldolgozott, tartósítószert tartalmazó élelmiszer legyen a kony­hában. 

Az édességek kapcsán így fogalmaz: – Kevés édesség, de nem mondom, hogy semennyi. Ha teljesen tiltjuk, akkor a gyermek nem fog tudni ellenállni neki, ha hozzájut, és a mértéktartás sem fog menni. Ugyanez igaz a cukros italokra és üdítőkre is. Legfeljebb alkalmanként, például vendégség idején kerüljenek elő. Láttam már olyan, egy év alatti babát is, akinek a cumisüvegébe szénsavas, cukros üdítőt raktak, ami óriási hiba. 

Vajon melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket a szülők elkövetnek az étkezés kapcsán? 
Katalin tapasztalatai szerint az egyik legtipikusabb az, hogy ha a gyermek nem eszi meg a főtt ételt, a szülő előbb-utóbb mást ad neki, sokszor kevésbé egészséges alternatívát, például gyorsételt, sült krumplit vagy édességet, csak hogy egyen valamit a kicsi. Ezzel azonban a gyerek nagyon gyorsan megtanulja, hogy ha elutasítja, amit anya főzött, kap helyette mást. 

– A lehetőségekhez mérten az étkezések történjenek családi körben, mert a kicsik a mintákból tanulnak. Az életkorának megfelelő ételeket adjunk, és ha lehet, abból kapjon, amit a család többi tagja is eszik, még ha kevesebb sóval, fűszerrel vagy módosított formában is. A gyermekeink miatt nekünk, szülőknek is meg kell tanulnunk egészségesebben táplálkozni – foglalja össze. 

A táplálkozás mellett a mozgás – vagy éppen annak hiánya – szintén kulcsfontosságú tényező a túlsúly kialakulásában. Ezen a téren is óriási a szülői példamutatás szerepe: ha mi aktív életet élünk, a gyermek szinte észrevétlenül ugyanezt a mintát követi. 

A képernyőidőre pedig ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az édességek fogyasztására: legyen előre meghatározott, a gyermek életkorához igazított időkeret, és ne azért kapcsoljuk be a tévét vagy adjunk a kezébe okoseszközt, mert épp unatkozik. 

– Az én gyermekeim így kérdezik: „Megnézhetjük a mai mesénket?” – meséli Katalin. – Tudom, mit néznek, ott vagyok velük, az én engedélyemmel teszik, és pontosan addig, amíg le nem telik az időkeret. Ezenkívül pedig játszanak, és a gyerekek általában sok mozgással játszanak, ami egy teljesen természetes igény bennük. 
Akkor sem szabad kétségbeesni, ha már kialakult a túlsúly. A legtöbb gyermekkori tevékenység így is biztonsággal végezhető: biciklizés, labdajátékok, úszás. Fontos, hogy mértékkel kezdjük, majd fokozatosan, egyre hosszabb ideig és egyre gyakrabban mozogjon a gyermek. A rendszeresség, a fokozatosság és a jó példa együtt sokszorosan megtérül. 
– Sajnos a túlsúly nemcsak testi, hanem lelki problémákat is okozhat, előbb-utóbb bántani kezdik a súlyproblémával küzdő gyermekeket, különösen a nagyobbak körében – mondja Katalin. – Ha azt látjuk, hogy ilyesmi gyakran előfordul, érdemes pszichológus segítségét kérni. 

A túlsúly témájáról való nyílt, őszinte beszélgetést már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni akkor is, ha a gyerek nem duci: ezzel azt is megelőzhetjük, hogy ő legyen az, aki másokat bánt a kövérségük miatt. 

– Nyíltan, támogató módon kell mellettük állni – hangsúlyozza Katalin. – Nemcsak arra szükséges rámutatni, hogy a helyzeten változtatni kell, hanem arról is biztosítani kell őket, hogy számíthatnak ránk. Hogy együtt megtaláljuk a legjobb megoldást, és végig támogatni fogjuk őket a változás, változtatás útján.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!