Egyre több nőt érint
A mellrák továbbra is a nők körében leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség világszerte, és a jelenlegi trendek alapján az esetszám növekedése a következő évtizedekben sem lassul. Bár az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a diagnosztikában és a kezelésben, a betegség globális terhe tovább emelkedik, ami komoly népegészségügyi kihívást jelent mind a fejlett, mind a fejlődő országok számára.
Kép: Napjainkban a nők leggyakoribb megbetegedése a mellrák, világszerte átlagosan minden hetedik nőben kialakul
A Frontiers in Public Health folyóiratban megjelent átfogó nemzetközi elemzés a GLOBOCAN-adatbázis adatai alapján vizsgálta a mellrák előfordulását, halálozási mutatóit és várható jövőbeli alakulását. (A GLOBOCAN-adatbázis egy nemzetközileg használt rákstatisztikai adatbázis, amely a világ országaira vonatkozó daganatos megbetegedések előfordulását és halálozását becsüli meg.) A kutatók becslése szerint 2022-ben világszerte mintegy 2,3 millió új mellrákos esetet diagnosztizáltak, és a betegség közel 666 ezer ember halálát okozta. A mellrák ezzel nemcsak a leggyakoribb női daganattípus, hanem számos országban a daganatos halálozás egyik vezető oka is. Bár a túlélési arány sok térségben javult, a növekvő népesség és az öregedő társadalmak miatt az összes érintett beteg száma folyamatosan emelkedik.
Az előrejelzések különösen figyelemfelkeltők: amennyiben a jelenlegi demográfiai és életmódbeli folyamatok változatlanul folytatódnak, 2050-re évente akár több mint 6 millió új mellrákos eset fordulhat elő világszerte. A növekedés hátterében több, egymással összefüggő tényező áll. A világ népességének gyarapodása és a várható élettartam növekedése önmagában is több daganatos megbetegedést eredményez, hiszen az életkor az egyik legfontosabb kockázati tényező. Emellett az urbanizációval járó életmódbeli változások – a mozgásszegény életvitel, az elhízás gyakoribbá válása, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása vagy az alkoholfogyasztás növekedése – szintén hozzájárulnak a kockázat emelkedéséhez. A reproduktív szokások átalakulása, például a későbbi gyermekvállalás, a kevesebb szülés vagy a rövidebb szoptatási időszak szintén szerepet játszhat a tendencia alakulásában.
A mellrák előfordulása és halálozása között jelentős földrajzi különbségek figyelhetők meg. A magas jövedelmű országokban – Európában, Észak-Amerikában vagy Ausztráliában – ugyan magasabb az incidencia, ám a halálozási arány viszonylag alacsonyabb. Ennek elsődleges oka a szervezett szűrőprogramok működése, a korai felismerés, valamint a korszerű sebészeti, sugárterápiás és gyógyszeres kezelések széles körű elérhetősége. Ezzel szemben Afrika és Dél-Ázsia számos térségében a betegek gyakran előrehaladott stádiumban kerülnek orvoshoz, amikor a gyógyulás esélye már jelentősen kisebb.
A kutatók kiemelik az úgynevezett mortalitás-incidencia arány jelentőségét, amely azt mutatja meg, hogy egy adott betegség mennyire halálos egy populációban, és jól tükrözi az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságát. Minél magasabb ez az arány, annál nagyobb valószínűséggel történik későn a diagnózis, illetve annál korlátozottabb a korszerű kezelésekhez való hozzáférés. Ez a mutató világosan rámutat arra, hogy a mellrák kimenetelét nem csupán biológiai tényezők, hanem társadalmi és gazdasági különbségek is meghatározzák.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a mellrák elleni küzdelem kulcsa továbbra is a korai felismerés. A rendszeres mammográfiás szűrés lehetővé teszi a daganat kimutatását még tünetmentes állapotban, amikor a gyógyulási esély akár 90 százalék feletti is lehet. Az önvizsgálat és a testi változások tudatos figyelése szintén fontos szerepet játszik, hiszen sok esetben a nők maguk veszik észre az első elváltozásokat.
A prevenció azonban jóval túlmutat a szűrésen. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az egészséges testsúly megőrzése, a rendszeres fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az alkoholfogyasztás mérséklése csökkentheti a megbetegedés kockázatát. A hormonális tényezők tudatos kezelése, valamint a genetikai hajlam felismerése – például családi halmozódás esetén – szintén fontos eleme a megelőzésnek.
A jövő egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a korszerű szűrési és kezelési lehetőségek ne csupán a fejlett országok kiváltságai maradjanak. A szakértők szerint célzott, régióspecifikus egészségpolitikai intézkedésekre, lakossági edukációra és az ellátórendszerek megerősítésére van szükség ahhoz, hogy a mellrák globális terhe mérsékelhető legyen. Ellenkező esetben a következő évtizedekben a betegség nemcsak gyakoribbá, hanem sok térségben halálosabbá is válhat – annak ellenére, hogy az orvostudomány soha nem állt még ilyen közel a hatékony megelőzés és kezelés lehetőségéhez.
