Csendes betegség terjed
Hosszú ideig tünetmentes marad, mégis súlyos szövődményekhez vezethet a zsírmáj, amely már ma is emberek százmillióit érinti világszerte. A szakértők szerint a modern életmód miatt a következő évtizedek egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémájává válhat, miközben korai felismeréssel és életmódváltással gyakran visszafordítható lenne.
Kép: A májsejtekben a normálisnál jóval több vérzsír halmozódik fel
A zsírmáj napjaink egyik leggyorsabban terjedő, mégis sokáig rejtve maradó, anyagcsere-eredetű betegsége. Lényege, hogy a májsejtekben kóros mennyiségű zsír halmozódik fel, ami kezdetben panaszmentes lehet, később azonban gyulladást, hegesedést, végső soron akár májcirrózist vagy májrákot is okozhat. A korábban nem alkoholos zsírmájbetegségként ismert állapotot ma egyre gyakrabban MASLD-nak nevezik, vagyis metabolikus diszfunkcióval társult zsírmájbetegségnek, mert hátterében legtöbbször nem az alkohol, hanem az anyagcsere zavara áll.
A kutatások szerint a probléma már most is óriási méretű. Jelenleg mintegy 1,3 milliárd ember érintett világszerte, vagyis nagyjából minden hatodik. A szakértők becslése szerint 2050-re ez a szám elérheti az 1,8 milliárdot is. Ez 1990-hez képest 143 százalékos növekedést jelentene, ami jól mutatja, mennyire súlyos népegészségügyi kihívásról van szó – írja a Guardian.
A zsírmáj kialakulásának első számú oka a modern életmód. A túlzott kalóriabevitel, a cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag étrend, a mozgásszegény életvitel, valamint a túlsúly jelentősen növeli a kockázatot. Különösen veszélyes a hasi típusú elhízás, amikor a zsír a hasüregben és a szervek körül rakódik le. A kutatók a legnagyobb rizikófaktornak a magas vércukorszintet tartják, ezt követi a magas testtömegindex és a dohányzás. Szoros kapcsolat van a 2-es típusú cukorbetegséggel, az inzulinrezisztenciával, a magas vérnyomással és a kedvezőtlen vérzsírértékekkel is.
A máj rendkívül fontos szerv: méregtelenít, epét termel, részt vesz a hormonháztartásban és a tápanyagok feldolgozásában. Ha túlterhelődik, a zsír felhalmozódik benne, a sejtek működése romlik, majd gyulladás indulhat el. Ez vezethet fibrózishoz, vagyis hegesedéshez. A folyamat hosszú ideig észrevétlenül zajlik, ezért nevezik sokan „csendes betegségnek”.
Sok beteg csak rutin laborvizsgálat során szembesül vele, amikor emelkedett májenzimeket találnak, vagy hasi ultrahang mutatja ki az eltérést. Ha mégis jelentkeznek panaszok, azok többnyire enyhék és általánosak: fáradékonyság, levertség, rossz közérzet, puffadás, emésztési panaszok, illetve tompa fájdalom vagy nyomásérzés a jobb bordaív alatt. Előrehaladott állapotban sárgaság, hasvízkór, fogyás vagy erős gyengeség is megjelenhet.
A betegség minden korosztályt érinthet, de gyakorisága az életkorral nő. A legtöbb eset mégis a fiatalabb és középkorú népességben fordul elő, mivel ebben a csoportban élnek a legtöbben. Férfiaknál a 35–39 éves, nőknél az 55–59 éves korcsoportban a legmagasabb az érintettség.
A jó hír, hogy a zsírmáj korai stádiumban gyakran visszafordítható. A testsúly 7–10 százalékos csökkentése már jelentős javulást hozhat. Fontos a rendszeres mozgás, a cukros italok és ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülése, a mediterrán jellegű étrend, a dohányzás abbahagyása, valamint a vércukor és a vérzsírok rendezése.
A zsírmáj tehát nem ártalmatlan eltérés, hanem figyelmeztető jel arra, hogy a szervezet anyagcseréje kibillent az egyensúlyból. Minél korábban felismerik, annál nagyobb az esély a teljes javulásra és a súlyos szövődmények megelőzésére.
Tudta?
Sok esetben egy egyszerű vérvizsgálat adja az első gyanújelet. A májenzimek – például az ALT (GPT) és az AST (GOT) – emelkedése utalhat májsejtkárosodásra. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a zsírmáj jelen lehet normál májenzimértékek mellett is. Ez azt jelenti, hogy egy „jó” laboreredmény önmagában még nem zárja ki a problémát. Gyakran társul hozzá emelkedett vércukorszint, inzulinrezisztencia vagy kedvezőtlen vérzsírprofil is. Ezek együttese már erősen felvetheti a zsírmáj gyanúját. A hasi ultrahang az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a zsírmáj kimutatására. Ilyenkor a máj szerkezete világosabbnak tűnik a megszokottnál, ami zsírlerakódás jele lehet. Szükség esetén pontosabb vizsgálatok – például FibroScan vagy MRI is szóba jöhetnek, amelyek nemcsak a zsírfelhalmozódást, hanem a máj állapotának súlyosságát is segítenek megítélni. Szerencsére a zsírmáj korai stádiumban még visszafordítható. A testsúly csökkentése, a rendszeres testmozgás és az étrend átalakítása jelentősen javíthatja a máj állapotát. (egeszsegkalauz.hu)
