Meleg járja át a testet
A szaunázás egész évben alkalmazható, kiváló egészségmegőrző, relaxációs és méregtelenítő tevékenység. A legjobb hatás elérése érdekében érdemes figyelembe venni az egyéni és a nemi különbségeket. Írásunkban hasznos tudnivalókat gyűjtöttünk össze az évezredes hagyományra visszatekintő izzasztófürdővel kapcsolatban.
Kép: A szaunázás oldja az idegfeszültséget, elősegíti az izmok ellazulását, fokozza ízületeink rugalmasságát
Számtalan pozitív élettani és pszichés hatása ismert a melegterápiáknak, így köztük a szaunázásnak. A 80–100 Celsius-fok hőmérsékletű klasszikus finn szauna használatának előnyei között említhető, hogy csökkenti többek között a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri, a légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát, a gyulladásokat, a mozgásszervi fájdalmakat. A fokozott vérkeringés révén edzi a szívet és az erek rugalmasságát, ezáltal javítja a kardiális fittséget, de támogatja az immunrendszer működését, az anyagcserét, a bőr állapotát, az energiaszintet, a mentális egészséget és jóllétet is, továbbá jobb alvást biztosít.
– A szaunázás lényegében az izzadást fokozza, ezáltal felgyorsítja a méreganyagok távozását a szervezetből. Kellemes gyógymód az izomláz enyhítésében, sőt, a sportolóknak segíthet a bemelegítésben, az edzés utáni relaxációkban is – foglalja össze lapunknak Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeuta, aki több mint húsz éve foglalkozik egészségfejlesztéssel.
A száraz gőznek is nevezett szaunában a magas hőmérséklet mellett a páratartalom viszonylag alacsonyabb (kb. 30 százalékos), ellenben a gőzfürdő 35-40 Celsius-fok hőmérsékletű, a páratartalom pedig 100 százalék. Az utóbbi alkalmazása esetén a bőr pórusai kitágulnak, tisztulnak, fokozódik a faggyúmirigyek elválasztása, élénkebbé válik a vérkeringés, az izmok ellazulnak, és a légutak nyálkahártyájának hurutja is oldódik. A melegterápiának, ha alacsonyabb hőmérsékletű (például a 60 Celsius-fokos infraszaunában), inkább az ellazító, relaxációs mivoltát élvezhetjük, amennyiben forróbb, akkor a kisebb szív- és érrendszeri, valamint a gyulladásos problémákra alkalmazhatjuk hatékonyan. A meleg vizes fürdők pedig tapasztalatok szerint remek gyógyírt jelenthetnek a reumatikus, belső szervi vagy mozgásszervi gondokra.
Tippek és tévhitek
A forró szaunázás után nem kell rögtön jéghideg merülőfürdőt venni, ami a hirtelen összehúzódó erek miatt megterhelő a szervezet számára. A lehűtés lehet sétával a szabad levegőn, hideg vízzel történő zuhanyozással is. Japánban, ahol szintén jelentős a szaunázás kultúrája, rendszerint hanyatt fekve plédbe bebugyolálják magukat. Ekképp hűlnek vissza a saját testhőmérsékletig, amelynek jelentős a relaxációs hatása és nyugtató az idegrendszerre. A szaunázás előtti törölközésre is érdemes odafigyelni, mert a test felszínén lévő víz megakadályozza az újabb izzadást és a párolgást.
– Természetesen ez esetben is sorolhatók ellenjavallatok. A súlyos szív- és érrendszeri betegségek, terhesség, akut betegség, fertőzés, láz, vagy bizonyos gyógyszerek szedése esetén egyéni mérlegelés szükséges a szaunahasználatot illetően – figyelmeztet a szakember. Továbbá akadnak olyan egyének, akik akár fizikai, akár pszichés okokból nem tudják alkalmazni a teljes testes melegterápiát az általános irányelvek szerint.
– A női és a férfi test eltérő hőszabályozási mechanizmusai miatt különbségek figyelhetők meg abban, hogyan reagál a két nem szervezete a melegre. A férfiak előbb kezdenek izzadni, és nagyobb mennyiségű vizet párologtatnak, míg a nőknél a túlzott hőhatásra előbb az erek kezdenek tágulni, a vér igyekszik a bőrfelszínhez közel kerülni, hogy nagy felületen tudjon hűlni. Az izzadás később és kisebb mennyiségben segíti a hűtést. Ezek okozhatnak kellemetlen, mellkast nyomó érzést, esetleg szédülést a forró szaunában.
– A másik, kevésbé látványos, ám mérhető különbség, hogy a női szervezet a túlzott melegre fokozottabb stresszválasszal reagál. Az ACTH és a kortizol, a stresszválaszhoz kötődő hormonok szintje is magasabb lesz a nőknél, illetve a pulzusuk nagyobb mértékben emelkedik a szaunázás alatt, mint a férfiaké. Ez szintén hozzájárulhat a kellemetlen közérzethez a túlzott melegben. Ráadásul a menstruációs ciklus alatt változik a testhőmérséklet, az ovulációt követően (a menzesz előtti héten) magasabb, ilyenkor még rosszabb a hőtűrés – adja tájékoztatásul Almásy Csilla.
Véleménye szerint nem mindenkinek a klasszikus finn szaunát kell választania, hanem érdemes kipróbálni az alacsonyabb hőfokú kabinokat és más melegterápiás módszereket. Mindenkor a testünk jelzései legyenek a mérvadóak, mert akkor tudjuk a legjobb hatást elérni ezzel az egészségterápiás tevékenységgel is.
Hagyomány és egészség
Az északi népek több ezer éve használják a szaunát. A többfunkciójú helyiségnek eredeti rendeltetése a tisztálkodás volt, de szülések során és gyógyításhoz is használták, s szárítottak benne húst is. Az északi nomádok primitív szaunái úgy néztek ki, hogy a földbe gödröt ástak, ebbe tüzet raktak, belülről lefedték. A forró szoba füstszaunává fejlődött. A finn szaunázás ezen ősi formája úgy működött, hogy a fatüzelésű kályhát órákig fűtötték, majd a füst, amit a használat előtt kiszellőztettek, átjárta a falakat, padokat, különleges aromát, mégis intenzív, kellemes hőérzetet biztosított. Az egészségmegőrző tevékenység elterjedésében az áttörést az 1936-os berlini olimpia hozta, amikor a finn sportolók sikereik kulcsának a szaunát tekintették. Méregtelenítő, ereket edző, vízháztartást helyreállító, nyugtató hatása révén eredményesen alkalmazták a teljesítményük maximalizálására.
