Az MI már bekopogott az orvosi rendelőkbe

Az európaiak több mint fele már most is alkalmaz mesterséges intelligenciát valamilyen egészségügyi célra, a magyarok pedig az átlagnál is nyitottabbak az új technológiákra a STADA Health Report 2026 felmérése szerint. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágít: bármilyen gyorsan fejlődik az MI, az emberek továbbra is leginkább az orvosok és más egészségügyi szakemberek tudásában bíznak. 

Tudatosabb betegek 

Az egészséghez való hozzáállás az elmúlt években jelentősen megváltozott. Egyre többen szeretnének aktív szerepet vállalni saját jóllétük megőrzésében: nemcsak akkor figyelnek magukra, amikor már megjelenik egy panasz, hanem a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek. 

A felmérés szerint az európaiak 78 százaléka úgy érzi, képes aktívan tenni saját egészségéért, Magyarországon pedig ez az arány 81 százalék. A különböző egészségfigyelő eszközök – például vérnyomásmérők, aktivitásmérők vagy okosórák – egyre több embernek jelentenek segítséget abban, hogy jobban megismerjék szervezetük működését. 

A páciensek emellett ma már jóval tájékozottabban érkeznek az orvosi rendelésre, ami újfajta kapcsolatot alakít ki az orvos és a beteg között. A cél nem az orvosi tudás kiváltása, hanem az, hogy a páciensek felkészültebben vehessenek részt a saját egészségükkel kapcsolatos döntésekben. 

Digitális asszisztens 

A mesterséges intelligencia térnyerése jól illeszkedik ehhez az új szemlélethez. Az európai válaszadók 55 százaléka már ma is használ MI-alapú megoldásokat egészségügyi kérdésekben, és 82 százalékuk nyitott arra, hogy ezek a jövőben még hangsúlyosabb szerepet kapjanak. Magyarország ezen a téren is az európai átlag fölött teljesít: a megkérdezettek 87 százaléka támogatná az MI egészségügyi alkalmazását. A válaszokból ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy az emberek nem szeretnék teljes egészében a technológiára bízni egészségügyi döntéseiket. Inkább olyan digitális segítőt látnak benne, amely egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti az ellátást. 

A legtöbben elsősorban a mindennapi ügyintézésben vennék hasznát az MI-nek: időpontfoglalásban, kontrollvizsgálatok szervezésében vagy az orvosi konzultációk összefoglalásában. Sokan hasznosnak tartanák a krónikus betegségek nyomon követésében és az egészségügyi információk értelmezésében is. 

A diagnózis felállítását és a kezelési döntéseket azonban továbbra is egyértelműen az orvosokra bíznák. A mesterséges intelligencia inkább olyan kiegészítő eszköz lehet, amely támogatja a szakemberek munkáját és segíti a betegek tájékozódását. 

Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója szerint az emberek ma már nem passzív szereplői saját egészségüknek, hanem annak aktív alakítói. Digitális megoldásokkal egészítik ki döntéseiket, ugyanakkor továbbra is szükségük van az egészségügyi szakemberek tapasztalatára és útmutatására. 

Emberi bizalom 

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológia fejlődése nem csökkenti az orvosok szerepét, hanem új lehetőségeket teremt nekik. Az európaiak 77 százaléka továbbra is a háziorvosára támaszkodik egészségügyi döntéseiben, és tízből csaknem nyolcan fontosnak tartják a személyes találkozást is. 

Magyarországon hasonló a helyzet: a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb kapaszkodót, amikor valaki az egészségéről dönt. 

A jövőben várhatóan még inkább elterjednek a digitális megoldások és a távkonzultációk, miközben a személyes kapcsolat és az orvosi tanácsadás szerepe sem csökken. A válaszadók többsége nem úgy tekint az MI-re, mint amely átveszi az egészségügyi dolgozók helyét: mindössze minden ötödik ember gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia háttérbe szoríthatja a szakembereket. 

A STADA Health Report 2026 eredményei alapján az egészségügy új korszaka már elkezdődött. Ebben a világban a mesterséges intelligencia, a digitális eszközök és az emberi szakértelem nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő megoldások. 

Az MI gyorsabbá és kényelmesebbé teheti az egészségügyi információkhoz való hozzáférést, segítheti a megelőzést és támogathatja a szakemberek munkáját. A legfontosabb azonban továbbra sem változik: a bizalom az orvosokhoz, a gyógyszerészekhez és más egészségügyi szakemberekhez kötődik.

A jövő egészségügye így nem arról szól majd, hogy ember vagy mesterséges intelligencia dönt, hanem arról, miként tudnak együttműködni a betegek érdekében.