Látásunk csendes ellensége
Évente közel ezer magyar ember veszíti el a látását cukorbetegség következtében, pedig az esetek nagy része megfelelő odafigyeléssel és időben elvégzett szűréssel megelőzhető lenne. A szakemberek szerint a probléma nemcsak az egészségügyről szól: a látásromlás komoly hatással van a munkaképességre, az önállóságra és az életminőségre is. A háttérben pedig egyre nagyobb népegészségügyi kihívás áll: a cukorbetegség és az elhízás terjedése.
Kép: A cukorbetegség hosszú ideig észrevétlenül károsíthatja a szemünket, Fotó: Pixel-Shot, Forrás: Shutterstock
Cukorbetegséggel mintegy 1,4 millió ember él hazánkban, közülük azonban sokan nem vesznek részt rendszeres szemészeti ellenőrzésen. A becslések szerint a diabéteszes betegek közel egyharmada még soha nem járt ilyen vizsgálaton, holott a cukorbetegség egyik legsúlyosabb szövődménye, a diabéteszes retinopátia korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel jelentősen visszaszorítható lenne.
A látásvesztés sok esetben azért következik be, mert a betegség hosszú ideig észrevétlenül rombolja a szemet. Mire a beteg észleli a látásromlást, a károsodás gyakran már nem fordítható vissza.
A cukorbetegség nemcsak a vércukorszintet befolyásolja, hanem hosszú távon az egész szervezet működésére hatással lehet. A tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket, így a szem ideghártyájának, vagyis a retinának a vérellátását is.
A diabéteszes retinopátia a retina ereinek károsodásával jár, súlyosabb formája pedig makulaödémát, vagyis a sárgafolt duzzanatát okozhatja. Ez különösen veszélyes, hiszen a makula felelős az éleslátásért, az olvasásért és a részletek felismeréséért.
Jelenleg Magyarországon 20–30 ezer ember küzd diabéteszes makulaödémával, amely elsősorban a 20–65 év közötti, aktív korú felnőtteket érinti. A látás elvesztése nemcsak személyes tragédia: a munkaképesség jelentősen csökkenhet, a beteg segítségre szorulhat, és még a cukorbetegség kezeléséhez szükséges rendszeres mozgás is nehezebbé válhat.
A szakemberek szerint a legnagyobb probléma, hogy sok beteg csak akkor fordul orvoshoz, amikor már panaszai vannak. A szemfenéki elváltozások azonban kezdetben gyakran teljesen tünetmentesek.
„A kettes típusú cukorbetegség felfedezése a betegség kialakulásától számított átlagosan öt év múlva történik meg. Öt évig valaki cukorbeteg, magas a vércukra, a magas cukor pedig kifejti romboló hatását” – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint Lengyel Csaba diabetológus szakorvos, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
A szakemberek szerint a diabéteszes retinopátia okozta látásvesztések akár 90 százaléka megelőzhető lenne rendszeres ellenőrzéssel és időben megkezdett kezeléssel. Ehhez azonban az kellene, hogy a betegek valóban eljussanak a szükséges vizsgálatokra.
A jelenlegi helyzet szerint a cukorbetegek 27 százaléka még soha nem vett részt szemészeti ellenőrzésen, további 27 százalék pedig több mint egy éve nem járt ilyen vizsgálaton, miközben az ajánlás szerint évente legalább egyszer szükség lenne kontrollra.
A megoldást egy korszerűbb, könnyebben elérhető szűrőrendszer jelenthetné. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája egy pilotprogramban már vizsgálta, hogyan lehetne a retinaszűrést közelebb vinni a betegekhez. A programban háziorvosi rendelőkben, speciális szemfenéki kamerával készítettek felvételeket cukorbetegekről, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével elemeztek. Az eszköz több mint 90 százalékos pontossággal jelezte a gyanús eseteket, így csak azoknak kellett szemészeti vizsgálatra menniük, akiknél valóban szükség volt további ellenőrzésre.
A módszer jelentősen tehermentesíthetné a túlterhelt szemészeti rendeléseket, és lehetővé tenné, hogy több beteg jusson el időben a megfelelő ellátáshoz.
A látás megőrzéséhez és a súlyos szövődmények elkerüléséhez egyaránt kulcsfontosságú a megelőzés. A rendszeres szűrés, az egészségtudatos életmód és az időben megkezdett kezelés nemcsak éveket adhat az élethez, hanem az életminőség megőrzésében is döntő szerepet játszik.
Az elhízás árnyéka
A cukorbetegség terjedésének egyik fontos háttértényezője az elhízás, amely mára világszerte komoly egészségügyi problémává vált. A WHO adatai szerint egymilliárd ember él elhízással a világon, és a tendencia továbbra is növekvő. Magyarországon több mint 5,5 millió ember él súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízott. Az elhízás ma már nem egyszerű életmódbeli kérdésként, hanem krónikus betegségként szerepel az orvosi szemléletben, amely több mint kétszázféle szövődménnyel hozható összefüggésbe.
A túlsúly növeli többek között a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint számos daganattípus kialakulásának kockázatát. A kutatások szerint az elhízás 13 különböző ráktípus megjelenésével is kapcsolatba hozható, köztük a mell-, a vastagbél-, a máj‑, a vese- és a hasnyálmirigyrákkal. A felesleges zsírszövet nemcsak energiaraktár, de olyan gyulladásos folyamatokat is elindíthat a szervezetben, amelyek hosszú távon káros hatással lehetnek a sejtek működésére. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: az elhízás kezelése nemcsak akaraterő kérdése. Komplex, személyre szabott terpiára is szükség lehet és akár gyógyszeres kezelére vagy sebészi beavatkozásra is.
