Életet menthet a megfigyelés

Sokféle rosszindulatú elvltozást foglalnak magukba a fej-nyaki daganatok, amelyek a szájüregtől és a garattól kezdve a gégén, az orrüregen és az orrmelléküregeken át egészen a nyálmirigyekig több területet is érinthetnek. Éppen ezért a betegség figyelmeztető jelei sem egyformák: egy elhúzódó rekedtség, egy makacs torokfájás vagy egy nem gyógyuló szájseb mögött is sokféle ok állhat, de ha a panasz tartósan fennmarad, érdemes komolyan venni és utánajárni. 

A szeptemberi szűrési akciót a Magyar Fej-Nyaki Onkológiai Társaság és a Mályvavirág Alapítvány szervezi a nemzetközi Make Sense kampány részeként. A Ragadd torkon a rákot! elnevezésű kezdeményezéshez idén is több egészségügyi intézmény csatlakozott. Szeptember 21. és 26. között országszerte 30 helyszínen szerveznek ingyenes fej-nyaki daganatszűrést vagy szájüregi szűrést. Az intézményekben a vizsgálatokhoz előzetes időpontfoglalás szükséges, a szűrőbuszokon viszont regisztráció nélkül is részt lehet venni. 

Nem csak dohányosoknak 

A fej-nyaki daganatokkal kapcsolatban sokaknak elsőként a dohányzás jut eszébe, és nem véletlenül: a dohányzás, valamint a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás fontos kockázati tényező, a kettő együtt pedig különösen kedvezőtlen. Ugyanakkor nem igaz, hogy csak a dohányzók lehetnek érintettek. 

Bizonyos, főként a mandula és a nyelvgyök környékén kialakuló szájgarati daganatok hátterében a humán papillomavírus, vagyis a HPV-fertőzés is szerepet játszhat. Ez azt jelenti, hogy olyanoknál is megjelenhet a betegség, akik soha nem dohányoztak. A HPV és a fej-nyaki daganatok kapcsolatára a Semmelweis Egyetem is több tájékoztató anyagban felhívta a figyelmet. 

A betegség azért is érdemel különös figyelmet, mert a kezdeti tünetek sokszor teljesen hétköznapinak tűnnek. Egy rekedtség, torokfájás vagy szájüregi seb miatt általában nem gondolunk komoly problémára, és a legtöbb esetben nincs is ok az aggodalomra. Ha azonban a panasz tartósan fennáll, már érdemes utánajárni. 

Egy tünet, három hét 

Nem minden szokatlan panasz jelent komoly problémát, hiszen ugyanazokat a tüneteket számos ártalmatlan betegség vagy átmeneti állapot is okozhatja. A legfontosabb mégis az, hogy mennyi ideig maradnak meg: ha a korábban említett panaszok közül bármelyik három hétnél tovább fennáll, érdemes utánajárni, ahelyett hogy egyszerűen megvárnánk, amíg magától elmúlik. Akadnak olyan kevésbé egyértelmű jelek is, amelyekre talán ritkábban figyelünk. Ilyen lehet például a tartós hangváltozás, a nehezített légzés, a szokatlanul kellemetlen lehelet, illetve az arc vagy a nyak egyoldali duzzanata. Ezek hátterében is számos más ok állhat, de ha nem múlnak el, tanácsos orvossal egyeztetni. 

A lényeg tehát nem az, hogy minden apró tünet miatt a legrosszabbra gondoljunk, hanem hogy ismerjük a saját szervezetünket, és észrevegyük, ha valami szokatlan tartósan megmarad. A három héten túl fennálló panasz már olyan jelzés, amelyet nem érdemes félretenni, különösen azért, mert a korai felismerés sokat számíthat a kezelésben. 

Így lehet jelentkezni 

Az intézményekben végzett vizsgálatokhoz helyszíntől függően online vagy telefonos bejelentkezés szükséges. A szűrőbuszokon viszont előzetes regisztráció nélkül is részt lehet venni. A rákszűrés természetesen nem jelent automatikusan diagnózist. Ha a szakember gyanús elváltozást talál, tájékoztatást ad a szükséges további vizsgálatokról. Akinek pedig már három hete fennáll valamelyik figyelmeztető tünete, annak mielőbb célszerű fül-orr-gégészhez vagy fogorvoshoz fordulni. A korai felismerés sokat számíthat, ezért néhány perc odafigyelés és egy időben elvégzett vizsgálat is fontos lépés lehet az egészség megőrzésében.