Tüdőnkre megy

Hétmillió ember halálát okozza évente a légszennyezés, a tragikus statisztikák mögött pedig nem távoli, absztrakt tényezők állnak: a mikroszkopikus méretű méreganyagok ott vannak a reggeli munkába induláskor, az iskola kapujában, a parkban és az otthonunkban is. Varga Judit, a HungaroMet meteorológusa rámutatott: bár a helyzet az elmúlt évtizedekben sokat javult, a légszennyezés ma is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázata. És bár a tragikus halálesetek mintegy 89 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, Európa és Magyarország sem tekintheti megoldottnak a problémát. 

Méreg a véráramban 

A légszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi kár messze túlmutat a légzőrendszeren. A figyelem középpontjában a mikroméretű, 2,5 mikrométernél kisebb porszemcsék (PM2,5) állnak, amelyek annyira parányiak, hogy az orr és a légutak természetes szűrőrendszere képtelen megállítani őket. Lejutnak a tüdő legmélyebb léghólyagjaiba, onnan pedig egyenesen belépnek a véráramba. Miután elárasztották a keringési rendszert, szisztémás, az egész testre kiterjedő gyulladást váltanak ki. Ennek következményei jóval megelőzik és túllépik az egyszerű köhögést: 

• Tüdő és légutak: idült bronchitiszt, asztmás rohamokat, a tüdőkapacitás korai romlását és tüdőrákot okoznak. 
• Szív- és érrendszer: érelmeszesedést, magas vérnyomást, megnövekedett vérrögképződési hajlamot, stroke-ot és szívinfarktust idézhetnek elő. 
• Agy és idegrendszer: a finom por lerakódása a legújabb kutatások szerint szoros összefüggésbe hozható a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásával.
• Metabolikus problémák: a krónikus gyulladásos állapot növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is. 

A terhelés éveken át észrevétlenül adódik össze. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a krónikus betegek, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élők, valamint a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők. 

A magyar valóság 

Bár az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint 2011 óta valamennyi európai országban csökkent a finompor-kitettség, az EU városi lakosságának 94 százaléka továbbra is olyan helyen él, ahol a PM2,5 koncentrációja meghaladja a WHO szigorú irányértékét. 

Magyarországon is történt előrelépés, ám a hazai települések többsége még mindig Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az EEA által összehasonlított 761 európai város közül Sopron kivételével valamennyi vizsgált magyar település a lista kedvezőtlenebb felén szerepel. Nálunk télen elsősorban a kisméretű részecskék (lakossági fűtés, közlekedés, ipar), nyáron pedig a napsütés hatására képződő ózon jelent komoly gondot. A nemzeti kibocsátáscsökkentési mutatók terén a régióban és az EU-ban is akadnak még teljesítendő célok. Hazánkban különösen az ammóniakibocsátás visszaszorítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni a következő időszakban. 

A jövő a tét 

A megoldáshoz az EU felülvizsgált levegőminőségi irányelve 2030-ra a WHO ajánlásaihoz közeli, szigorúbb határértékeket határozott meg. 

• Kormányok és városok: a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetésével, a mérőhálózatok fejlesztésével, autómentes övezetekkel és az „iskolautcák” kialakításával tehetnek a legtöbbet. 
• Vállalatok és intézmények: tisztább technológiákkal, energiahatékonyabb épületekkel és kerékpárbarát környezet megteremtésével csökkenthetik a kibocsátást. 
• Egyéni felelősség: saját környezetünkben a kerti zöldhulladék és a műanyag égetésének szigorú mellőzésével, a hulladékmennyiség csökkentésével, valamint az autóhasználat mérséklésével járulhatunk hozzá a tiszta levegőhöz. Néhány kis lépéssel is sokat tehetünk a környezetünkét.