Rúzs a pajzstetvektől

Bár sokak szerint jobb is, ha nem tudjuk, mit eszünk, az igazán bátrak új tudástár böngészésével edzhetik az idegeiket.

EgészségünkPalágyi Edit2007. 07. 20. péntek2007. 07. 20.
Rúzs a pajzstetvektől

Az élelmiszer-adalékok, azaz a sokat emlegetett E-számok sokaságát gyűjtötték tárba a világhálón. Az adatbázis egy német fogyasztóvédelmi szervezet adatait és magyar szakértők véleményét ötvözi. Szám, valamint típus szerint is kikereshetjük belőle az élelmiszerek címkéjén szereplő, minket érdeklő E-szám jellemzőit. Az adatbázis a www.tudatosvasarlok.hu oldalon éppúgy elérhető, mint a www.e-szam.hu lapon.

Vértezzük fel magunkat türelemmel, ha az adatbázissal ismerkedünk, hazánkban ugyanis 315-féle adalékanyagot használnak. S bár ezeknek több mint fele teljesen veszélytelen, a többiekkel szemben már felvetődött a gyanú, hogy allergiát, netán más betegséget okozhatnak. Az élelmiszer-adalékok típusai közé tartoznak például a csomósodást gátlók, az édesítőszerek, az étkezési savak, a fényezőanyagok, az ízfokozók, a szilárdítóanyagok, a színezékek, a tartósítószerek és a zselésítők. Ezek az anyagok tehát mesterségesen teszik tetszetősebbé és ízesebbé az enni- és innivalónkat. Kérdés, hogy a "varázslat" nem viseli-e meg a szervezetünket…

Ha találomra keresgélünk például a színezékek közt, meglepve olvassuk, hogy a mustárokhoz, italporokhoz és lazacpótlókhoz (!) használatos narancssárga festék (E 110) az allergiakeltő anyagok közé tartozik. Akárcsak a vagdalt hús szép piros színét kölcsönző vörös (E 128) adalék.

Azon végképp megdöbbenünk, mikor az alkoholos italokhoz és vadítóan piros rúzsokhoz adagolt valódi kárminról (E 120) kiderül, hogy ez az egyetlen állati eredetű színezék. S nem másból készül, mint megtermékenyített és később kiszárított nőstény pajzstetvekből, melyek egy Mexikóban és Peruban honos kaktuszfajon élnek. Egyébként a kármin is kiválhat túlérzékenységi reakciót.

Akadnak olyan anyagok, amelyek csak nagyobb mennyiségben mérgezőek, de akkor nagyon; ilyen például a kénsav (E 513). Dohányosoknál nagy dózisban a tüdőrák vagy szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli a sárgarépa szép színét kölcsönző karotin (E 160), ezért külföldön már mennyiségi korlátozását sürgetik. Az alumínium ugyancsak ártalmas lehet a vesebetegekre, s állítólag része van az Alzheimer-kór kialakulásában is. Ki gondolná, hogy a kandírozott vagy fényezett gyümölcsök azért olyan tetszetősek, mert alumínium-szulfáttal (E 520) kezelik őket?

A nitrites pácsók (kálium-nitrit, E 249) ugyancsak olyan gyanúba keveredtek, hogy rákkeltőek lehetnek. Különösen akkor veszélyesek, ha az így pácolt húsokat sütik vagy grillezik - márpedig ez gyakorta megesik.

Ezek is érdekelhetnek