Közös érdek az erdők fennmaradása

Az erdészek a normatív támogatások tavalyi szintjének visszaállítását kérték. Máskülönben az egész országra kiterjedő demonstrációt ígértek március hatodikára. A Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) végül kilencedikére halasztotta a tervezett tüntetést, mivel időközben reménykeltő elvi megállapodás született követeléseik teljesítéséről. A demonstráció szervezői azt is kikötötték, hogy ha a kölcsönös engedményekre épülő dokumentumot március 8-án mégsem írja alá a tárca illetékese, az erdészek másnap az ország 38 pontján az utakra vonulva fognak tüntetni.
{p}De lássuk, mi is váltotta ki a mintegy négyszázezer hazai erdőtulajdonos elégedetlenségét? A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből kiinduló erdészdemonstráció szervezője, Asztalos István elmondta: a legfőbb gond az volt, hogy a kormányzat csak februárban közölte, az idén elmarad az erdőtelepítési támogatás. Ez azért keltett nagy zavart, mert a gazdák tavaly ősszel - sikeres pályázataik birtokában - már megkezdték a több száz hektáros makkvetést, az új erdők telepítését. A támogatások elapasztása az erdészgazdák ellehetetlenüléséhez vezethetett volna.
- Az államtitkárhoz eljuttatott levelünkben éppen ezért azt kértük, hogy tekintsen el a kormányzat a normatív támogatások 12 százalékos csökkentésétől - magyarázza Asztalos István, a szabolcsi erdészgazdák szóvivője, majd hozzáfűzi: - Azt szerettük volna elérni, hogy a befejezett ápolási támogatás maradjon 28 ezer, az ültetvények tisztítására adható normatíva pedig 17 ezer forint hektáronként. A Draskovics-csomag öt-ötezer forintra faragta volna le. Ekkora kiesést képtelenség kigazdálkodni. Arról nem is szólva, hogy a faji sokféleség fenntartását szolgáló elegyítési felár csökkentését is tervezték 34 ezer forintról 17 ezerre. Petíciónkban csupán a hazai erdőtelepítések mértékének megtartását kértük. {p}Ha jobban belegondolunk, a többi ágazathoz képest igen elenyésző az a hatszázmillió forint, amit az új ültetésekre vártunk, illetve az a kétszázmillió forint, ami a már elkészült erdőtelepítések normatív támogatása lehet. Vagyis összesen csupán nyolcmillió forint volt a tét, ami nem plusz támogatási igény, csupán a tavalyi megtartása - szögezte le Asztalos István, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jándon maga is hatalmas területen foglalkozik erdőgazdálkodással. A gazda szerint a telepítés azért is nagyon fontos, mert sok vidéki embernek munkát ad.
A MEGOSZ képviselői úgy vélik, jogos igényük az is, hogy a kormányzat növelje meg a tervezett erdőtelepítés nagyságát. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerződést köt a gazdákkal az erdőművelésre, csakhogy a szaktárca olyan munkálatokat is meghatároz, amelyekre nem szándékozott fedezetet nyújtani. A gazdák nem titkolják, hogy az anyagi terhek jelentős átvállalására többségük képtelen lenne.
{p}A hazánkban működő tíz állami erdészeti szolgálat igazgatóságai - köztük a debreceni, melyhez három megye tartozik - központi költségvetésből gazdálkodnak, erdőleltárukat pontos tervezés alapján, tíz évre készítik. A debreceni központú igazgatóság irányításával az elmúlt tíz évben 31 ezer hektár új erdőt telepítettek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A legjelentősebb, mintegy kétezer hektárnyi telepítés a szabolcsi. Az igazgatóság illetékességi területén egyébként 234 ezer hektárnyi erdő található - tudtuk meg Soós Gyulától, az FVM irányítása alatt álló Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóságának vezetőjétől.
Arra a kérdésre, hogy vajon miért éppen Szabolcsból indult az erdészgazdák demonstrációja, a vezető ekként felelt.
 A termőhelyi adottságok, és a korábbi hagyományok miatt a három megye közül Szabolcsban folyt a legnagyobb erdőtelepítés. Ennek jóvoltából itt jutottak a legtöbben ilyenfajta munkához, megélhetési lehetőséghez, jövedelem-kiegészítéshez. Az esetleges támogatáscsökkentés az ott élőket érintené leginkább.
{p}A szabolcs-szatmár-beregi területen mintegy húszezer hektár erdőtelepítés sorsa a tét. A folyamatos, évek óta tartó, nagy horderejű erdőtelepítést igen kockázatos lenne hirtelen abbahagyni. Az időközben keletkezett károkat s az esetleges pusztulást ugyanis később nagyon nehéz helyrehozni. Az pedig, hogy a telepítésekbe fektetett pénz, idő és fáradságos munka ne vesszen kárba, közös érdekünk, ugyanúgy érdeke a gazdálkodónak, az igazgatóságnak, mint az államnak. Az eddigi rendszer szerint a gazdálkodók önrészükhöz kapták a központi támogatást, ezért éves tervüket, költségvetésüket s a támogatási igényüket is be kell nyújtaniuk az erdészeti igazgatósághoz. Vonatkozik ez az erdőtelepítésre és -felújításra, valamint az erdőfenntartásra is.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a leendő telepítőket érdekeltté kell tenni az erdőtelepítésben. Soós Gyula szerint ahhoz például, hogy egy nemesnyár-nevelés ültetvényszerű erdővé váljon, húsz év szükséges, bár nyolc esztendő után már minden második sort ki lehet termelni. A tölgy viszont nyolcvan-száz év, az akác pedig harmincöt-negyven év múltán válik hasznosíthatóvá.
{p}Nagyon hosszú a megtérülési idő, ezért sem ritka, hogy mindennapi megélhetésüket biztosítva mással is foglalkoznak a gazdák. Aki viszont ebből él, annak több száz hektár erdővel kell rendelkeznie, s folyamatos erdőgazdálkodást kell végeznie - magyarázza az igazgató. Aki ezzel a tevékenységgel elkötelezte magát, jól tudja, hogy amiből értéket várhat, azt még a nagyapáink ültették, amit viszont mostanság ültetnek, annak majd a gazdák unokái látják a hasznát.