Szokás szerint szökésben

Görgő sovány, mint a bocskorszíj. A fülében ezüstkarika, barna szemében bizalmatlanság. Hajnalban hozták vissza, ki tudja, hányadszor. Folytonos szökései miatt két éve képtelenek lezárni egy ügyet, amelyhez tanúként volna rá szükség. Volt, hogy az őt szállító autóból, a nevelők mellől lépett meg.
{p}- Ahogy látom, szép vastag dossziéd van. Leütéses rablás, táskalopás, egyebek. Mindig szökésben követsz el ilyesmit?
- Igen, a haverokkal.
- Mikor volt az első ügyed?
- Hatéves koromban. Cirkuszba mentünk, de elfogyott a pénzünk. Dodzsemezni akartunk, ezért kinéztünk egy ürgét, leütöttük és kirámoltuk. Akkor kerültem be az intézetbe. Azóta egyik nap megyek, másnap jövök.
- Miért szöksz meg folyton?
- Unalmas idebent. Meg pocsékság van. Bűz. Én folyton kölnizem magam, hogy ne érezzem. A fiúk még a parkettát is felszedik. Kimenő kéthetente; de én nem bírok addig várni.
- Testvéreid vannak?
- Tízen vagyunk, megmondom az őszintét, vagy öt apától. Az anyám elvált, amikor apám megszúrta. Azóta csak élettársa van.
{p}- Otthon jobb?
- Amikor az apám még nálunk volt, nem. Nekem beoltotta a cigijét a mellembe. Itt a folt, tessék nézni! A kistesómat ráállította a tüzes kályhára. Szóval ilyenek voltak akkor.
- Össze tudnád számolni, hatéves korodtól hány stiklid volt?
- Gőzöm nincs. Nagyon sok. Nem csak a pénz miatt. Túl sok a haverom, mindig belevisznek. A szipózásra is rászoktattak.
- Ha éppen van, mire költöd a pénzedet?
- Ruhákra meg a tesóimra; három szekrény van tele otthon a márkás cuccaimmal. Meg borra kólával, pálinkára sörrel. Olyankor viszont berúgok, és tőlem is ellopják a pénzt.
{p}- Mi volt a legutolsó balhéd?
- Leütéses rablás. Igazából méregből csináltuk, mert a kopasz kis ürge azt mondta a haveromra: "Mi van, te köcsög?!"
- Görgő, képes lennél megjavulni? Őszintén!
- Megjavulni? Hát, nem hiszem. Különben is minek? Igaz, ha nagy leszek, kemény büntetésekre számíthatok. De egyszer talán kitanulom a szobafestést. Az tetszik, mert olyan jó szagú munka.

Zakar képtelen egy épkézláb mondatot kimondani, miközben tövig rágott ujjaival a szája körül babrál. Egyike volt annak a bandának, amelynek tagjai pár évvel ezelőtt az avasi református templom kertjében leütötték és kirabolták a püspököt. Bosszúból, mert rájuk szólt, hogy ne a templomkertben szipózzanak. Apja a kohászatból, anyja a gépgyárból morzsolódott le annak idején, és rengeteg féltestvére van. Zakar dossziéjára a nevelők azt mondják: ne tévesszen meg a nyámnyila külső, ennek a fiúnak már térdig ér az anyaga. Amikor viszont rákérdezek, a vézna fiú konokul rázza a fejét.
- Sose vót semmi. Asz'itték, én ütöttem le a pap bácsit is, pedig csak szinyóztam.
{p}- És amikor egy újságos pavilon nyitott ablakán benyúlva "eltulajdonítottad a pénztárgépben lévő 9200 forintot"?
- Az is a Frédi vót. Kikapta a pézt, a gépet meg féláron eladtuk egy ződségesnek. Más nem vót...
- Az aktád szerint tavaly augusztusban "zsebtolvajlás módszerével ezer forintot eltulajdonított" két gyerek, az egyik te voltál.
- Erről nem is tuttam. Az asszony be vót rúgva, ő adta a pézt, hogy menjünk el neki borér'. Csak aztán nem mentünk vissza.
- Autófeltörés is volt, elvittétek az autóstáskát a benne lévő huszonötezer forint készpénzzel és iratokkal együtt.
- Na, ebbe' tényleg benne vótam, mer' nekem is attak pézt. Oszt csak én szívtam meg...
- Mióta narkózol, Zakar?
- Nem narkózok. Izé... szipózok. Aszondik, az nem ugyanaz.
{p}- Otthon hogyan éltek, hogy mindig hazaszöksz?
- Tisztaság van. Itt meg putriság minden. Anyuék nem isznak, csak kávéznak és dohányoznak. Van egy szoba meg egy konyha. Van benne szekrény, asztal, ágy, fotel, dohányzó. Sparhét is van. Meg egy fekete-fehér tévé, mer' apu eladta a színeset.
- Van olyan szakma, amit szívesen elvégeznél később?
- Autószerelés. Imádom a kocsikat!

Samesz tekintete értelmes, alattomos. Ingerült. Félórája hozták vissza a "rendszerbe", ahová tavaly márciusban került sorozatos kocsifeltörések miatt.
- Éhes vagyok! - károgja reszelős hangon. - Ha kapok kaját, félóra múlva lelépek. Most is csak azért vagyok itt, mert rám parancsoltak, hogy a nénivel kell beszélni.
{p}- Nem kötelező. Ha akarsz, már mehetsz is ebédelni!
- Ráérek, végül is... - és Samesz öntudatosan kihúzza magát.
Kertes családi házban laknak. Négy testvére és egy féltestvére van, az anyja főállású anya, Samesz mostohaapjától is elvált rég. A fiú még kilencéves sem volt, amikor a bátyjával betörtek egy óvodába. Számítógépet és varrógépet vittek el, de fogalmuk sem volt, mit kezdjenek vele. A rendőröknek igen: lefoglalták a lopott holmit. Akkor sem Samesz, sem a testvére - akinek most lesz más ügyben bírósági tárgyalása - nem került állami gondozásba. Később már Samesz, a rádiómagnók szenvedélyes gyűjtője, nem úszta meg, bevitték.
- Ugye, nemcsak heccből csinálod? Mert azt nem hiszem el.
- Naná! Eladom őket. Persze nem annyiért, amennyit érnek.
- Mi lesz veled, ha nem tudod abbahagyni?
- Lesz belőlem - Samesz rekedten felvihog - egy jó nagy semmirekellő! Egy társadalmi söpredék, valami ilyesmit olvastam.
{p}- Ebbe te belenyugszol?
- Nem én akartam ide kerülni! - háborog köhögve. - Másokat súlyos testi sértésért elengednek, engem meg a hülye nyomozó egy kocsifeltörésért behozott.
- Olyan még nem volt, hogy valakit kiraboltál?
- Jaj, istenkém! - Samesz szinte lúdbőrözik a gondolatra is. - Az kéne még csak nekem! Két évtől nyolc évig szól a nóta. Ki a fene akar börtönben ülni?
- Édesapád mit csinál?
- Már semmit. Felakasztotta magát. Tíz évvel ezelőtt.
- Miért?
- Azt én honnét tudjam? Tessék tőle megkérdezni!
- A kocsikon kívül van-e még káros szenvedélyed?
- Semmi, csak a cigi. Nem iszok, nem szipózok, csak sokat cigizek. Már bánom, hogy rászoktam.
{p}- Eszedbe jutott már egyáltalán valamilyen szakma?
- Még be se fejeztem az általános iskolát! Nem hagynak békén, nincs rá időm. Én már annyiszor buktam! A bátyám asztalosnak tanult, de ha most elítélik...
- Mi bajod van az intézettel? Itt elvégezhetnéd a nyolc osztályt nyugodtan.
- Nyugodtan? Marhaságot tetszik mondani. Itt minden van, csak nyugalom nincs. Engem itt megakaszt minden. Nem bírom a bezártságot, lelépek. Ha meg mindig behoznak, mikor javuljak meg? Na, mehetek már falni?
- Jó étvágyat, Samesz! Gyógyulj meg... illetve gyógyulj ki! Tudod, mire gondolok?
Samesz hátravigyorog az ajtóból.
- Tessék elhinni, azon leszek. Ha hagynak...