A Duna Szlovákiában folyik

Az Európai Parlament hajlandó segíteni a bősi vita feloldásában, ha igényt tartanak rá a vitás felek - szögezte le múlt héten, a Duna jövőjéről szóló tanácskozáson Alexander de Roo, az EP környezetvédelmi bizottságának alelnöke. A tanácskozáson részt vettek a zöldmozgalmak, valamint Persányi Miklós magyar és Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter is. Persányi szerint az eddig túlpolitizált Bős ügyében végre a szakmának kell felülkerekednie és rátalálnia a megoldásra.
{p} A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es dodonai döntése óta sok víz lefolyt a Dunán - javarészt a szlovák oldalon -, ám jóval kevesebb előrelépés történt a vita megoldásában. Pedig a bíróság hosszú vajúdás után kimondta, hogy Magyarországnak nem kell semmi olyan vízi műtárgyat (erőművet, gátat) megépítenie a Dunán, amit nem akar, és északi szomszédunk szabad belátására bízta annak eldöntését is, hogy mit hagy meg a bősi erőmű már megépített és évek óta működtetett berendezéseiből. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter januárban elérkezettnek látta az időt arra, hogy Erdey György személyében kormánymeghatalmazottat nevezzen ki a felújítandó tárgyalások vezetésére.
{p} A történteket egyelőre csendben szemlélő ellenzék a környezetvédőkkel és szakértőkkel együtt láthatóan sokkal kézzelfoghatóbb eredményekre vár. Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja ugyanakkor élesen támadja azt a korábbi magyar politikai szándékot, melyet az előző kormányzat képviselt Bős-Nagymarossal kapcsolatban. A politikus szerint komoly hiba volt a vízlépcső szakmai-környezetvédelmi kérdéseit ennyire összekapcsolni a felvidéki magyarság egyébként jogos nyelvhasználati, egyetemalapítási követelésével és a Dzurinda-kormány belpolitikai céljainak nyilvánvaló budapesti egyengetésével.
{p} Ebben a helyzetben ugyanis hiába dolgozott ki rendezési programot Székely László korábbi Duna-ügyi kormánybiztos, megvalósítására az említett okok miatt nem volt politikai szándék. Az ilyen magyar hozzáállás már csak azért is kedvező volt Szlovákia számára, mert ha már egy kicsit is engedett "magyarságügyben", cserébe Magyarország kezes partnernek mutatkozott a bősi problémák hibernálásában - véli Illés. Szerinte a magyar kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia álláspontját, s miniszterelnöki szintű tárgyalásokra van szükség.
A történteket ma már nehéz pontosan rekonstruálni, ám annyi bizonyos, hogy a szlovák fél a hágai döntés fele-fele arányú vízmegosztásra utasító határozatával szemben még jelenleg is saját területére vezeti a Duna vizének 85-87 százalékát, és áramot termel vele.
{p} Erről a budapesti tanácskozáson Miklós László szlovák miniszter annyit mondott: a vízmegosztásról nem szabad mereven az arányszámokhoz ragaszkodva egyeztetni, azt kell elérni, hogy a szigetközi és mosoni ágakban mindig legyen elegendő víz.
A Duna-ügyekért korábban sokat lobbizó és számos, politikailag is jelentős demonstrációt szervező Duna Kör egyik vezetője - ma már a Zöld Demokraták elnöke -, Droppa György szerint az új magyar delegáció létrehozásával is sok időt elvesztegettünk, és tárgyalási pozíciónk tovább romlott.