Agrárgépesítés az Eu-ban

{p}
Amennyiben az átlagos birtokméret száz hektár lesz, a gazdaságok száma pedig 62 ezer körül alakul, jóval kevesebbe kerül a gépesítés fejlesztése. Ekkor a jelenlegi erő- és munkagépparknak csupán a 15 százalékos növelésére lenne szükség, ami 257 milliárd forint pótlólagos beruházást igényelne - véli Hajdú József, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének tudományos főigazgató-helyettese.
{p}A szakember szerint az uniós csatlakozás után várhatóan javul a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége azáltal, hogy jobban növekednek a felvásárlási árak, mint a költségek, emelkednek a támogatási bevételek is, ami kedvez majd a beruházásoknak. Az agrárágazatnak a termelési biztonság növeléséhez, a versenyképes termeléshez korszerűbb, energia- és költségtakarékos gépekre, berendezésekre van szüksége. Fontos követelmény a gépek átlagos életkorának csökkentése és az üzembiztosság növelése. Nagyobb figyelmet kell kapjanak a géphasznosító közösségek (géptársulások, gépkörök, gépszövetkezetek), a gépkölcsönzők és a gépi bérmunkát szolgáltatók. A gépesítésfejlesztési feladatok megvalósításában fontos szerepet kell kapnia a nemzeti gépgyártásnak, illetve a hazai gépkereskedelemnek.
{p}A szántóföldi növénytermesztésben az egy hektárra jutó vonóerő- és motorteljesítményt mintegy másfélszeresére kell növelni: a mostani 1,8 kW-ról 2,7 kW-ra. Szükséges hozzá a túlkoros hazai erőgéppark fiatalítása, a műszakilag elavult típusok gyorsított cseréje. Az új traktorok beszerzésekor a sokoldalú, többféle feladatban és munkagépkapcsolatban dolgozó, kedvező vontatási tulajdonsággal rendelkező, talajkímélő járószerkezetű típusok gyorsabb elterjedését szükséges szorgalmazni. Szerencsére az újonnan vásárolt traktorok 35-40 százaléka már ilyen, kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. A hagyományos talajművelési módszerek helyett  talajkímélő és a termőképességet kedvezően befolyásoló eljárásokat ajánlatos alkalmazni. Háttérbe kell szorítani az energiaigényes szántást, és nagyobb szerepet kell kapjon a középmély lazítás, valamint a nagy tömegű szármaradványokat is kezelni képes felszíni művelés, vetőágykészítés, amely elősegíti a termőréteg gyorsabb feldúsulását szerves anyaggal.
{p}A vetési technikát is meg kell újítani, pontosabban adagoló- és vető-, valamint többféle (magágyba, mulcsba, előkészítetlen talajba) magkihelyezésre alkalmas gépek gyorsabb elterjedése szükséges. Gond napjainkban, hogy a jelenlegi gabonabetakarító gépek csak jelentős veszteségek árán és sokszor kifogásolható minőséggel teljesítenek. A ma még nagyobbrészt túlhasznált és elöregedett kombájnok fiatalításával, korszerűbbre cserélésével, az egy arató-cséplő gépre jutó 276 hektár átlagosan betakarítandó terület 25 százalékos csökkentésével el kell érni, hogy optimális időben, a lehető legkisebb veszteséggel folyhasson a betakarítás. A szálas- és a tömegtakarmány termelésében korszerű kaszáló-, rendkezelő bálázó- és bálakezelő, valamint szecskázógépekre van szükség.
{p}Sürgető feladat az évente 32-35 millió tonna termény és termelésben felhasznált anyag mozgatását végző, zömében elhasználódott jármű- és rakodógéppark fejlesztése, korszerűbbre cserélése. Különösen kritikus a tehergépkocsipark elöregedése és üzembiztosságának romlása. Az ezerötszáz darabból álló szemestermény-szárító park zöme a nyolcvanas években készült, túlkoros, korszerűtlen, energiapazarló és környezetszennyező. A utóbbi évtizedben épült, néhány száznyi gabonaszárító már alkalmas a differenciált teljesítményigények és szárítási feladatok megoldására, húsz-harminc százalékkal kedvezőbb a fajlagos energiafelhasználásuk, és környezetszennyezésük is minimális. A következő években folytatni kell a régi gabonaszárítók felváltását korszerűbbekkel, a régiek rekonstrukcióját, korszerűsítését, automatizált rendszerek telepítését.
{p}A hazai keveréktakarmány-előállító üzemek közül (nyolcszáz van belőlük) az alacsony éves átlagos kihasználás (6250-7500 tonna) és a takarmányok változó minősége miatt sok nem felel meg az uniós követelményeknek. A tömegtakarmányok tartósítására és minőségük megóvására új eljárások (adalékanyagos kezelés, csomagolt bálás, szenázs és fóliatömlős szilázskészítés) elterjesztése indokolt - mondta Hajdú József.
{p}A mezőgazdasági gépek kínálata gyakorlatilag már európainak tekinthető, azonban a szolgáltatások színvonala még nem éri el az európait. A mezőgép-értékesítésben meghatározó azon 12-15, többnyire országos hálózattal rendelkező forgalmazó szerepe, amelyek a teljes éves mezőgépforgalom közel hatvan százalékát bonyolítják le. A forgalmazóknak 71 százaléka azonban kevés tőkével rendelkező kisvállalkozás, amelyeknek a vevőszolgálati tevékenysége, ha nincs mögöttük tőkeerősebb beszállító, gyakran kifogásolható.