Amikor házhoz ment a félelem

Lapunk megjelenésével egy időben tartják hazánkban a holokauszt-emléknapot. A hatvan évvel ezelőtti vészkorszakra emlékezünk.

Egyéb2004. 04. 22. csütörtök2004. 04. 22.
Amikor házhoz ment a félelem

Budapesten, a Páva utcában elkészült a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely épületegyüttese. Az intézmény április 15-én - a holokauszt emléknapja előtt egy nappal - nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Avatásán a magyar politikai közélet jelességei mellett részt vett az izraeli államfő is.Hatvan éve, 1944. április 16-án kezdődött a magyarországi vészkorszak legpusztítóbb fejezete: több százezer honfitársunkat zárták gettókba, hajtották gyűjtőtáborokba, majd deportálták.
{p} A tragikus eseményekre emlékezve a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 2004. április 16-18. között nemzetközi tudományos tanácskozást tart Budapesten.A közalapítvány - az 1990 óta működő Magyar Auschwitz Alapítvány jogutódjaként - azzal a céllal alakult 2002 júliusában, hogy Magyarországon magas színvonalú kutatóintézet, dokumentációs és oktatási központ jöjjön létre, amely a holokauszttal foglalkozik. Az új emlékközpont Közép-Európa első ilyenfajta intézménye. Kiállítótermeiben az Auschwitz Album fotóira épülő nyitó kiállítást 2005-ben a magyar holokauszt történetének állandó átfogó bemutatása váltja majd fel.

{p} A Páva utcai központ a vészkorszak zsidó és nem zsidó áldozatainak egyaránt emlékhelye. Minden látogató méltóképpen emlékezhet itt meghurcolt és elpusztított szeretteire, családtagjaira, honfitársaira. Az áldozatok nevei az épületet körülvevő falon sorakoznak a holokauszt által okozott pótolhatatlan veszteség örök mementójaként. Az épület Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján készült. Az 1923-ban épült zsinagóga és a hozzá kapcsolódó új épületszárny a modern és klasszikus építészetet ötvöző kivételes együttest alkotnak.

{p}  A kontúrok töredezettsége, a súlypontokból kimozdult falszerkezetek, burkolatok, a kiállítótér rámpái, szűkületei a sarkából kifordult és eltorzult világra utalnak.Szintén április 15-én nyílt meg Auschwitzban, a volt láger egyik blokkjában a magyar kiállítás. A múzeum állandó kiállítása 2005-re készül el. Az ideiglenes tárlatot az Auschwitz Album képeiből állították össze, melyekből egyébként a Nemzeti Múzeum gondozásában magyar nyelvű album is megjelent.Magyar tragédia 1944 címmel egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar holokauszt hatvanadik évfordulójáról a budapesti Terror Háza Múzeum. A napokban megnyílt, Hetedíziglen - gyermekek a holokausztban című kiállítást az elpusztított másfél millió európai és százkilencvenezer magyar gyermek emlékének szentelték.
{p} Április végétől folyamatosan játsszák majd a Shoah-t, Claude Lanzmann kilencórás holokauszt-filmjét is. A első vetítésen a tervek szerint a rendező is jelen lesz.A Műcsarnokban május 30-ig látogatható az Elhallgatott holokauszt című kiállítás, mely dokumentumokat és képzőművészeti alkotásokat foglal magába. A csoportos tárlat a tragédia általános, örök emberi vonatkozásait dolgozza fel több megközelítésben. Szereplői nemcsak a faji-vallási hovatartozásuk miatt üldözött népcsoportok, hanem a politikai álláspontjuk, nemzetiségük, szexuális beállítottságuk, testi és szellemi fogyatékosságuk vagy egyéb okok miatt megkülönböztetett embertársaink is.

{p} Ajándékba kaptam az életet - ezzel a címmel jelent meg a holokauszt hatvanadik évfordulójára a BT-Press kiadásában az a dokumentumértékű könyv, melyben egy tizenhat éves lány írja le az auschwitzi lágerben átélt borzalmakat. Ausch Klára sajnos nem érhette meg, hogy nyilvánosságra kerüljön a naplója. A családi hagyatékból előkerült feljegyzések előszavát Szita Szabolcs történész írta, a szerkesztésben lapunk munkatársa, Borzák Tibor vett részt. (Munkatársunktól
)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek