Anyanyelvi őrjárat

{p} Így, azaz töltelékszó-nak vagy beszédtöltelék-nek nevezzük azokat a gyakran használt szavakat és szókapcsolatokat, amelyeknek nincs semmilyen valóságos nyelvi funkciójuk, hacsak nem tekintjük ilyen funkciónak,  hogy vannak, akik azért élnek gyakran a tulajdonképpen-nel és társaival, hogy tudományosabbnak, műveltebbnek tűnjék a beszédük, továbbá olyanok is akadnak, akik időhúzás céljából tömik tele mondataikat efféle töltelékszavakkal. Az ilyen emberek nem érzik, hogy ezáltal csökkentették mondanivalójuk érvényét.
{p} Bezzeg Lőrincze Lajos, a már egy évtizede elhunyt, de sok olvasónk által még ma is ismert és szeretett jeles nyelvművelő már vagy négy évtizede rámutatott erre a következőképpen:"Vannak emberek, akik olyan komoly, szinte a tudományosság látszatát keltő szavak állandó használatával akarnak nyomatékot, súlyt adni mondanivalójuknak, mint: lényegében, voltaképpen, tulajdonképpen. Nem azt mondják, hogy valami szép, jó, tetszik, hanem: lényegében szép, voltaképpen jó, tulajdonképpen tetszik, s nem veszik észre, hogy ezzel nem erősítették, hanem gyengítették dicséretüket.
{p} Ami tulajdonképpen tetszik, az nem is tetszik olyan nagyon, azzal kapcsolatban már fenntartásaink vannak."De itt az ideje, hogy válaszoljunk a kérdezőnek: mit jelent a tulajdonképpen? Mai nyelvünkben két jelentése van. Az egyik az, amelyet Lőrincze a tulajdonképpen mellé - pontosabban: elé - írt két rokon értelmű szóval már jelzett: 'lényegében, voltaképpen'. Még bővíthetjük is a szinonimák sorát, mégpedig szavakkal is, szókapcsolatokkal is: 'alapjában (véve), igazában, igazándiból (ez ma különösen divatos!)', továbbá: 'a lényeget tekintve', vagy még bővebben: 'a szóban forgó dolog lényegét, mibenlétét tekintve'. Ezenkívül van még egy jelentése is: 'eredetileg'.

{p} Ezt a jelentését új értelmező kéziszótárunk ezzel a példamondattal szemlélteti: tulajdonképpen tanárnak készült, de aztán... stb.A szó leginkább első jelentésében használatos, ebben az értelmében köszön vissza minduntalan a mindennapi beszédben is, meg a közéleti nyelvhasználatban is. De azt nem mondhatjuk, hogy ebben a jelentésében mindig fölösleges, mindig csupán  beszédtöltelékül szolgál. Vannak olyan esetek, amikor tudatosan gyengítjük mondanivalónk érvényét, mert ez felel meg jobban a valóságnak. Tegyük föl például, hogy  valaki egy bonyolult gondolatsorának előadása után megkérdezi tőlünk: "Igazam van?" Mi érezzük, hogy sok igazság van abban, amit mondott, de szavai némely ponton vitathatók is.
{p} Ilyenkor bizony szívesen válaszolunk így: "Tulajdonképpen (vagy: lényegében, voltaképpen, alapjában véve stb.) igazad van." Erre utalt a tőle idézett rész utolsó mondatában már Lőrincze is, midőn így írt: "Ami tulajdonképpen tetszik, az már nem is tetszik olyan nagyon, azzal kapcsolatban már fenntartásaink vannak."Ezzel persze nem akarom védeni a tulajdonképpen-ezés divatját, csak jelezni azt, hogy olykor valóban indokolt a szó használata. Szerencsére olyan esetben, amikor valamivel kapcsolatban semmiféle fenntartásunk nem lehet, nem is találkozunk ezzel az oly divatos beszédtöltelékkel. Én legalábbis még senkitől sem hallottam ilyet: "Kétszer kettő az tulajdonképpen négy."