Hétpecsétes titkok a suliban

Andi tizenöt éves gimnazista, és - szó, mi szó - volt már, hogy elszívott egy spanglit. Aztán bevallotta az osztályfőnökének - tehette, jó viszonyban voltak. Egészen addig. Andi ugyanis nem látja be azóta sem, miért kellett vajon az osztályfőnökének azonnal a szülőkhöz rohannia.

Egyéb2004. 04. 02. péntek2004. 04. 02.
Hétpecsétes titkok a suliban

Az osztályfőnök, saját elmondása szerint, igen nagy dilemmában volt: megteheti-e, hogy a rábízott titkot kifecsegi. Aztán úgy döntött, hogy a cél eléréséért megteszi, hiszen a cél az, hogy Andi ne keveredjék bajba. Ehhez kérte a szülők segítségét.

{p}A történet, egészen kivételesen, jó véget ért, hiszen semmi komolyabb következménye nem lett az ügynek, Andi a szülők segítségével felhagyott az alkalmi anyagozással is, veszekedés, dührohamok nélkül intézték el az ügyet a családban. Ám a tüske benne maradt a lányban: úgy érzi, elárulták.
A tavaly szeptemberben hatályba lépett törvény ugyanis azt írta elő, hogy a pedagógusoknak kötelező titokban tartaniuk a diákoktól kapott bizalmas információkat. A jogszabály kimondta, hogy az ilyen értesüléseket csak a diák írásos beleegyezésével adhatja tovább a tanár. A hatályba lépés után több szakmai szervezet is jelezte, hogy nem értik, valójában miként lehetne alkalmazni az új szabályozást.
{p} Módosítani kellett a buktatásra és egy-két más alsó tagozatos változtatásra kidolgozott elképzelésen. És most a tanári titoktartás szabályain. Más szabályok csak papíron érvényesülnek, mint például a gyermeki jogok általában, a tanulói jogok egy része különösen. A pedagógusok, jó érzékkel, csak a kiérlelt, alaposan előkészített jogszabályokat támogatják, a többit legföljebb csak betartják. Azt sem mindig. Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint a változtatás lényege az lesz, hogy a jogszabály a pedagógusoknak mérlegelési jogot ad. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy ha a gyereknek nem származik belőle kára, akkor a tanár írásos hozzájárulás nélkül is megoszthatja az információt a szülővel. {p}Ha azonban a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekét sértheti a rábízott titok továbbadása, akkor azt az új törvényjavaslat szerint is meg kell őriznie.
Az oktatási tárca októberben kezdte meg a törvénymódosítás előkészítését. A javaslatról többször egyeztettek az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, az adatvédelmi biztossal és az oktatási ombudsmannal. Az adatvédelmi biztos egyetértett azzal, hogy a tanároknak a hatósági eljárások során az oktatással össze nem függő kérdésekben legyen joguk a tanúvallomás megtagadására. Ezt az elképzelést az Igazságügyi Minisztérium nem támogatja, ezért a módosításról szóló egyeztetés még nem zárult le.
{p}Több tanár ugyanakkor úgy véli: a titoktartási eseteket nem lehet jogszabályokkal körülírni. Kérdéses az is, mit mérlegeljen a tanár, amikor egy-egy bizalmi ügyben úgy dönt, a diák titkát megosztja a szülővel is.
Az oktatási tárca szerint nem indokolt szubjektívnek minősíteni a tanárok titoktartással kapcsolatos döntéseit. A szülőkkel való kapcsolattartás során konkrét tapasztalatokat szerezhet a pedagógus nevelési módszereikről és a családnak a gyermek iránt támasztott követelményeiről. A téves megítélés esélyét a törvény azzal is csökkenti, hogy meghatározza, milyen esetekben nem tárható fel a titok a szülő előtt.
{p}A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének több tucat javaslata volt az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban, s jelentős részük valamilyen formában be is került a paragrafusokba. Korábban is sok vita volt a diákok túlterheltségével kapcsolatban arról, vajon kell-e vagy sem, jó-e vagy sem a szünidőre házi feladatot adni nekik. Az új törvény szerint az iskolai szabályzatnak tartalmaznia kell, hogy mikor és milyen mennyiségben, illetve milyen módon adható fel házi feladat.
{p}Megnyugtató, hogy megnőtt a szülői szervezetek beleszólása, jogosultsága. Több kérdésben, amelyben eddig az iskolák egyedül dönthettek - ezentúl ki kell kérniük az iskolaszék vagy a szülők közössége, illetve a diákönkormányzat véleményét. Az iskolák döntése azokra a kérdésekre korlátozódik, amelyek a szülők számára pénzügyi kihatású rendelkezést tartalmaznak, ide tartozik például a tankönyvek kiválasztása.
{p}A titoktartás bevezetése egyebek között azért vált szükségessé, mert oktatási közvélemény-kutató cégek a szülők tudta és beleegyezése nélkül számos bizalmas adatot tartalmazó kérdőívet töltettek ki a gyerekekkel. Ilyesmi ezentúl csak a gyerek és a szülő írásos beleegyezésével lehetséges. A jogszabály értelmezését azonban még tisztázni kell, mivel az egyesület szerint a pedagógus továbbra is köteles tájékoztatni a szülőt minden, a gyerekkel kapcsolatos problémáról.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek