Hogyan lehetünk biotermelők?

A biogazdának a növénytermesztésben két-három év átállási idővel kell számolnia, hogy megtisztuljon a terület az esetlegesen felhalmozódott káros anyagoktól. Egy év elteltével a betakarított termést még nem bio-, hanem "átállásból származó" termékként forgalmazhatja.

{p} Ügyelnie kell rá, hogy a szaporítóanyag, a vetőmag lehetőség szerint vegyszermentes legyen, a szántóföldi termesztésben pedig alkalmaznia kell a vetésforgót. Nem szabad megfeledkeznie arról sem, hogy a tápanyag-gazdálkodásban a bio-, esetleg az extenzív állattartásból származó trágya és komposzt mellett az ásványi trágyázószerek, baktériumtrágyák és mikroelem-trágyák is használhatók.
{p} A szakember hangsúlyozta, hogy a növények védelménél a betegségek, a kórokozók elszaporodásának megelőzése az egyik fontos feladat. Ezt szolgálja a vetésváltás, az ellenálló növények, fajták termesztése, a célszerű talajművelés és a hasznos élőlények megkímélése. A fizikai módszerek mellett bizonyos nem felszívódó növényvédő szerek is alkalmazhatók, például a burgonyabogár elleni Novodor. A kínálatban gyomirtó szer jelenleg nem szerepel.
{p} Fontos szakmai követelmény, hogy genetikailag módosított szervezetek, és származékaik nem használhatók a biogazdálkodásban. Hogy mit érdemes termelni a biogazdálkodás keretei között? Elsősorban a saját tapasztalataira kell alapoznia a gazdának, hiszen mindenki maga tudja, hogy az adott minőségű  és fekvésű területen milyen növényféleségek termeszthetők a legeredményesebben, és azokból célszerű kialakítani a vetésforgót.
{p} Aki nem családi fogyasztásra, hanem piacra szánja a bioterméket, annak be kell jelentkeznie az ellenőrző szervezetnél, amely szerződést köt a vállalkozóval, és az aláírás dátumától kezdődik az átállási idő. A szervezet rendszeres kapcsolatot tart a nyilvántartásba vett gazdával, útmutatást ad a tennivalókhoz, ellenőrzi a szabályok betartását. Amikor az átállás időtartama letelt, és az előírások betartásáról tanúsítványt kapott a gazdálkodó, csak akkor használhatja termékén a bio vagy öko jelölést.
{p} Az általában 25-40 százalékos, néha még ennél is magasabb felár mellett a hagyományos gazdálkodáshoz képest alacsonyabb hozammal kell számolni a biogazdálkodásban, ráadásul a termelési kockázat is nagyobb. Ennek ellensúlyozására sikeres pályázattal támogatáshoz lehet jutni. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében tavaly például az átállásban lévő szántóföldi növények termesztésére hektáronként 25 ezer, zöldségfélékre 30 ezer, gyümölcs és szőlő esetében pedig 40 ezer forint támogatáshoz juthattak a biogazdálkodók. Uniós csatlakozásunk után előreláthatóan jelentősen emelkednek az összegek.
{p} Aki kiskertjéből vagy pár száz négyszögöléről nem viszi piacra a termékét, hanem a családja és a saját biztonságáért tartja be a biogazdálkodás szabályait, annak a terménye a "tanúsítványa".  A környezetkímélő gazdálkodásból a család asztalára kerülő zöldség, gyümölcs színe, zamata ugyanis magáért beszél. Hiszen vitaminokban, ásványi anyagokban, mikroelemekben gazdag, és egyéb hasznos, élettanilag fontos anyagokból is többet tartalmaz, mint a hagyományos gazdálkodás során előállított termékek.