Olcsóbb tej, drágább cukor

Igazából senki sem tudja biztosan. Ez a lényege azoknak a válaszoknak, amelyeket lapunk arra a kérdésére kapott, vajon milyen hatással lesz az uniós csatlakozás a magyar árakra. Két nézet ütközik egymással. Egyik szerint a magyar árak meglódulnak, mivel a nyugatiakhoz képest 30-50 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek, s a szabad piac miatt árkiegyenlítődés indul meg. Mások viszont arra hivatkoznak, hogy a mai uniós tagországok - például Portugália és Anglia - élelmiszerárai között is akad 20-25 százalékos különbség, amely tartósnak bizonyul, annak ellenére, hogy Portugália csaknem két évtizede, 1986-ban csatlakozott a közösséghez. A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint ez várható Magyarországon.
{p}Az árakat ugyanis valójában a fogyasztók vásárlóereje, magyarul pénztárcájának vastagsága és egyedi igénye alakítja. Ugyanakkor egészen biztos, hogy lesz néhány termék, amely akár hetek alatt olcsóbbá vagy drágábbá válik.
A magyar fogyasztók, úgy tűnik, sejtenek valamit, mert nem indult bevásárlási roham a boltokban. Lengyelországban, Szlovákiában viszont szó szerint bespájzoltak a most még olcsóbbnak vélt élelmiszerekből.
A szakértők többsége úgy véli, hogy ebben az évben a magyar élelmiszerárak kicsivel az infláció fölötti mértékben, 6-8 százalékkal növekedhetnek, ami a hétköznapi ember számára nem jelent feltűnő változást. Ez azonban az átlagra vonatkozik, az egyes termékeket vizsgáló összeállításunkból kiderül, bizony a tej, a sör, egyes húsféleségek ára akár heteken belül csökkenhet, míg például a cukoré egészen biztosan nő, a kenyéré pedig nem változik.
{p}Sokan, sokféleképpen ítélik meg a várható változásokat. Így a magyar mezőgazdaság szereplőinek többsége fél attól, hogy nem lesz szükség az általa termelt gabonára, zöldségre, állatokra. Az élelmiszeripar számos szereplője szintén így vélekedik. Ők tartanak a versenytől, amely a piacokon egészen biztos a kínálat bővülésében jelenik meg. Az unió más országaiból holnaptól szabadon érkezhet bármilyen termék az országba. A vámok megszűnnek a 25 tagország között, így utat kell engedni akár a német tejterméknek, akár a lengyel cukornak, lisztes árunak, akár a szlovák tejnek. Mások viszont pont ezért bizakodnak: ezentúl a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek is szabadon kereshetik gazdájukat, vevőiket a nyugati és a most csatlakozó országokban. És pont ez az a tény, amely miatt nehéz jósolni, miként is változnak az árak.
Nézzük, mire képes a mezőgazdaság: általában igaz, hogy a magyar agrártermékek árai alacsonyabbak, mint a nyugatiakéi. Vannak azonban olyan cikkek - tej, sertés, csirke, cukor stb. -, amelyek viszont annyiba, vagy esetleg kicsit többe kerülnek, mint más uniós országban. Előbbiek ára várhatóan a növekvő kereslet miatt emelkedni fog, míg a drágább olcsóbbodni kezd. Az agrártermékeknél ugyanis várhatóan előbb és gyorsabban indul meg az árkiegyenlítődés, mint az élelmiszereknél.
{p} Az élelmiszeripar árait nagyban befolyásolja a cégek hatékonysága, termelékenysége. E téren kijelenthetjük, a most csatlakozó országok közül a magyar élelmiszeripar a legfejlettebb, leghatékonyabb. Itt is vigyázni kell az általánosítással: vannak cégek, amelyek nyernek, de lesznek, melyek vesztenek a csatlakozással.
A zöldség és gyümölcs piacán a csatlakozást követően nem számíthatunk nagyobb ármozgásokra. E termékek árát - ahogy eddig is - a szezonális hatások alakítják majd, ám várhatóan a primőrök már nem lesznek annyival drágábbak télen, mint eddig voltak. Az Európai Unió mediterrán térségei ugyanis télen is képesek viszonylag olcsón szállítani, a vámok nem drágítják e termékeket, ugyanakkor várhatóan nyáron és ősszel a magyarországi kertészetekből kikerülő termékek határozzák meg a piacon az árakat.
Itt az a nagy - árbefolyásoló - kérdés, hogy a magyar kertészek mikorra és milyen mértékben képesek kialakítani közös értékesítő cégeket, szervezeteket. Az unióban ugyanis óriási termelőkapacitásokat átfogó árérvényesítő szervezetek jöttek már korábban létre, melyek képesek folyamatosan, egységes standardok szerint szállítani termékeket. Ezért a nagy áruházláncok velük kötnek szerződést, s e kertészeti csoportok azok, amelyek alkujuk során befolyásolják a nagy láncok árait. Ahhoz, hogy a magyar termelők ne szoruljanak ki akár a hazai hipermarketekből, akár a nagybani piacokról, hasonlóan hatékony szervezeteket kell létrehozniuk.
Ugyanakkor nem lényegtelen kérdés a külföldről behozott áruk íze, minősége. Senkinek nem kell bizonyítani, hogy a téli importparadicsom mennyivel szegényes zamatú, milyen "egyenízű" - nem úgy, mint a magyar.