Polgármesteri randevú a Mátraalján

{p}A résztvevők nemcsak ünnepelni, de tájékozódni is jöttek a találkozóra, ahol számos miniszter és az államtitkár válaszolt kérdéseikre.
- A kormány szándéka, hogy az elmaradott kis falvak és városok lakói is színvonalas szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Ezt szolgálja a közigazgatás reformja, melynek első fontos lépése a kistérségi társulások alakítása - hangsúlyozta Lamperth Mónika belügyminiszter. Már az Országgyűlés asztalán fekszik az erről szóló törvénycsomag. Miután a kormánypártok számára leghatékonyabbnak tartott megoldást leszavazta az ellenzék, benyújtottak egy olyan módosító csomagot, amely lehetővé teszi, hogy egyszerű többséggel döntsenek a kistérségek társulások létrehozásának ösztönzéséről.
{p}A belügyminiszter arra buzdította a vidéki településeket, hogy alakítsanak kistérségi társulásokat, ugyanis az önkormányzatok finanszírozására, valamint az elmaradott területek felkarolására szánt pénz ezen a rendszeren keresztül jut majd el hozzájuk. Az európai uniós csatlakozás is bővíti a fejlesztési lehetőségeket - vélte Lamperth Mónika. A kormány egy felülről nyitott támogatási alappal kívánja biztosítani, hogy az önkormányzatoknak önerő hiánya miatt ne kelljen visszalépniük az elnyerhető uniós pályázatoktól.   
{p}A városi polgármesterek randevúján a belügyminiszter átadta az év polgármesterének, alpolgármesterének és jegyzőjének szánt díjat is, Melocco Miklós szobrászművész alkotását. Arról, hogy ki kaphassa ezeket az elismeréseket, a települések polgárai döntöttek.  
- A segítőkészséget és a szakmai felkészültséget honorálták szavazataikkal a tatabányaiak - osztja meg örömét Bene Magdolna, Az Év Jegyzője, aki tizenöt éve jegyzősködik Tatabányán. Nemcsak a város, de a környező tucatnyi település problémáival is szembesül, minthogy 1989 óta társulásokban viszik a védelemi, igazgatási, építési ügyeket. {p}Jelenleg azon munkálkodnak, hogy az adóvégrehajtást is közösen intézzék, számos ügyet pedig már az internet segítségével bonyolítanak. Kíváncsiak arra is, elégedettek-e a polgárok a szolgáltatásokkal, ezért telefonos véleményvonalat tartanak fenn. Minek köszönheti népszerűségét Az Év Polgármestere? - erről faggattuk Szekszárd első emberét.
 - Mindig igyekeztem felülemelkedni a város politikai harcain. Azon munkálkodtam 1990 óta, hogy megélhetést találjanak a helybeliek e kivételes adottságú vidéken - mondta az 56 éves Kocsis Imre Antal. A városvezetés sokat tett azért az elmúlt másfél évtizedben, hogy jól érezzék magukat a szekszárdiak a negyvenezer lelkes településen. Virágzásnak indult a borvidék, létrejöttek a nagy pincészetek, az iparfejlesztéssel pedig mintegy háromezer új állást teremtettek, így a munkanélküliség a korábbinak a harmadára, öt-hat százalékra csökkent. {p}Most azon munkálkodnak, hogy a jól képzett fiatalok se hagyják el a várost, hanem helyben találjanak kenyérkeresetet. Hogyan alakul az idei költségvetés Szekszárdon? Erre egyetlen szóval válaszolt a "polgármesterek polgármestere": tragikusan. A város nyolcmilliárd forintból gazdálkodik, és hogy egyensúlyban maradjon a büdzsé, ingatlanokat kell értékesíteniük mintegy hétszázmillió forint értékben. A befolyó pénz egy részét felélik, a maradékot pedig fejlesztésekre szánják: például a művelődési ház rekonstrukciójára és a fecskeház építésére.   
Szekszárdi kollégája véleményében osztozott több polgármester, így Tállai András, Mezőkövesd első embere is. A tizennyolcezer lelkes kisváros vezetője súlyos örökséggel vette át a várost másfél éve, így tavaly a hárommilliárdos költségvetés csaknem egyharmadát a forráshiány tette ki. {p}Az elmúlt esztendő az ésszerűsítési és takarékossági intézkedések jegyében telt: a közalkalmazottak és köztisztviselők nyolc százalékától váltak meg. Bezártak egy óvodát, megszűnt a városüzemeltetés háttérintézménye, a művelődési központot - civil szervezetek bevonásával - közalapítványi formában működtetik. Idén azonban a megnövekedett feladatok mellé kisebb reálértékű központi támogatás járul. Így hiába hozták meg a fájó döntéseket, a három és fél milliárd forintos büdzsé négyszázmillió forintos működési hiánnyal számol.    
{p}Hogyan teremtsék elő a pályázatokhoz szükséges önerőt a szűkölködő települések? - ezt kérdezték leggyakrabban a gyöngyösi találkozó részvevői a jelenlevő miniszterektől, államtitkároktól. A válaszokból kiderült, hogy a kormány a pályázatokat előkészítő és az uniós önerőt szavatoló központi költségvetési alapokon túl egyéb lehetőségeket is ajánl. Az Európai Beruházási Bank a kiegyensúlyozott gazdálkodású településeknek hitelt biztosít. Az önkormányzatok ingyenesen vehetik bérbe a fölöslegessé vált laktanyákat, és így hasznosíthatják az üresen álló állami ingatlanokat. {p}A településeknek érdemes összefogniuk, így ugyanis kisebb költséggel és eredményesebben pályázhatnak. Akadnak olyan uniós programok - például a turisztika területén -, amelyekhez csekély önerő szükségeltetik. A humán erőforrás fejlesztésére három év alatt 67 milliárd forint uniós pénz nyerhető el, s ehhez nem szükséges saját erő. 
Végül pedig - hangzott a jó tanács a gyöngyösi randevún - a ténylegesen jó ötletekhez mindig megmozdul a vállalkozói tőke, és csordogálni kezd a pénz...