A gyógynövények esélyei

A megtermelt és begyűjtött gyógynövény mennyiségét csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, mivel önkéntes az adatszolgáltatás, és nem kötelező a terméktanácsi tagság sem. Emellett egyre több külföldi cég is termeltet, de árujuk nem jelenik meg a hazai statisztikában, tudtuk meg a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) főtitkárától, Tóth Zoltántól, aki a Gyógyhatású Termékek Előállítói és Forgalmazói Egyesületének elnöke is egyben. Adataik szerint az elmúlt években hozzávetőleg 37-42 ezer hektár között mozgott hazánkban a gyógynövényekkel hasznosított terület, és 35-40 ezer tonna drogot állítottak elő, ennek 60-70 százaléka került exportra. Kiváló minőségű magyar kamillavirágot például német, svájci és osztrák piacokra szállítunk nagy mennyiségben. Az ágazat igazi haszna azonban nem az alapanyag, hanem a késztermék - gyógyhatású készítmények, gyógynövény alapanyagú kozmetikumok, hintőporok - értékesítéséből, exportálásából származik.
Kivitelünkre rányomja bélyegét, hogy a környező országok (Albánia, Horvátország, Románia, Szlovákia), illetve néhány mediterrán ország (Egyiptomot is beleértve) szintén nagy mennyiségben állít elő gyógynövényt, amelyet a magyar áraknál rendszerint olcsóbban tudnak piacra vinni. Exportlehetőségeinket visszavetette az is, hogy Nyugat-Európában úgynevezett ugaroltatási támogatást kapnak azok a gazdák, akik gabona helyett gyógynövényt termesztenek. Érthető, hogy ilyen feltételek mellett a miénkhez képest kifizetődőbb a tevékenységük.
A gyógynövény gyűjtésének, illetve termesztésnek több száz éves hagyománya van Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben az áfészek és a Herbária foglalkozott a gyűjtés szervezésével, termeltetéssel és felvásárlással. Becslések szerint napjainkban nyolcvanezer embernek ad részben vagy teljes egészében kenyeret a hazai gyógynövényágazat, több tízezren főként gyógynövénygyűjtésből, illetve -termesztésből élnek. Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vadon termők gyűjtése és a termesztés is, mert kihalt az a nemzedék, amely szüleitől, nagyszüleitől elleste a gyógynövények felismerésének, kezelésének tudományát. Nem kétséges, hogy a speciális szakismeret elsajátítása-felélesztése a jelenleginél jóval több családnak adna biztos megélhetését az ország szegényebb térségeiben.
{p}Rövidesen megjelenik egy FVM-rendelet az államilag elismert termelői csoportokról, amelyek elsősorban a mezőgazdasági termelésben, azon belül a gyógynövénytermesztésben részt vevők összefogására, és az értékesítés megszervezésére hozhatók létre. A főtitkár megítélése szerint a gyógynövényágazatban létrejön majd négy-öt olyan erős termelői csoport, amely jó eséllyel juthat komoly uniós támogatáshoz. Hogy mit kifizetődő ma gyűjteni és termeszteni? A vadon termők közül nagyobb mennyiségben is jól el lehet adni a csipkebogyót, a csalánt, a cickafarkot, a mezei zsurlót és a kamillát. Gondos, hozzáértő művelés mellett esetleg kis parcellán is érdemes termeszteni citromfüvet, ánizst, mórmályvát, fehér- és festőmályvát, levendulát, bazsalikomot, szurokfüvet, majorannát, pemetefüvet, köményt és körömvirágot. Ma a Pécs melletti Baksán, Erdőkertesen, Balmazújvárosban és Székkutason van nagyobbfajta gyógynövény-termeltető, -felvásárló, -feldolgozó üzem.     
Miként a szakirodalom, a jogi szabályozás is különbséget tesz a gyógy- és fűszernövények között. Az elsődlegesen gyógyászati célra alkalmazott termékeket - ilyen a citromfű, a kamilla - ötszázalékos, a fűszernövényeket - majoranna, édeskömény - tizenöt százalékos áfa terheli. Érdekes, hogy ha egy gyógynövényt gyógyászati célra kívánnak felhasználni, gyógyszerkönyvi előírások szerint kell elvégezni a minőségbiztosítási vizsgálatot, ha viszont fűszerként, akkor az élelmiszerekre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. Az előírások azonban nincsenek összhangban egymással. Mindenesetre tény, hogy - a gyógyszerkasszát is kímélve - a hagyományosan népgyógyászati termékek közül ma kilencvenhétre vonatkozik az ötszázalékos áfakulcs.
A GYSZT és az egyesület évek óta küzd érte, hogy rendeződjön, korszerűsödjön az ágazat egészének átfogó jogi szabályozása. A főtitkár szerint május 1-jéig a legsürgősebben a gyógynövények felvásárlására, minősítésére és forgalmazására vonatkozó 1976. évi MT-rendeletet kell módosítani. Az unióban ugyanis csak akkreditált laboratóriumok végezhetnek minőségi vizsgálatokat, míg az említett rendelet a Gyógynövénykutató Intézetet jogosítja fel rá, amely időközben piaci szereplő is lett. A terméktanács és az egyesület szakemberein nem múlik a jogszabály módosítása, javaslataikat a napokban leteszik az illetékes minisztériumok asztalára.