Árva asztalosinasból festőzseni

Munkácsy Mihály születésének százhatvanadik évfordulóját úgyszólván az egész művelt világ ünnepelte. Kivette a részét a megemlékezésből Békés megye, így a géniusz fényéből esett néhány sugár azokra is, akik őrzik a nagy festő emlékét. Pap János, Békéscsaba polgármestere a Munkácsy-emlékülésen azt mondta: ha a megyeszékhely gasztronómiai híressége a csabai kolbász, ez a hagyaték a művészeti kincse.Számos ország mondhatja magát Munkácsy Mihály örökösének. Őrzik emlékét szülővárosa, Munkács hagyományőrző műpártolói, Aradon, Gyulán szintén ápolják a Munkácsy-kultuszt, Miskolcon ugyancsak, ahol a katolikus temetőben a bajor eredetű Lieb szülők nyugszanak. És akkor még nem említettük Párizst, Münchent, Budapestet, egész Európát, ahol a kiállított Golgotát több mint egymillió ember látta!

{p} Hogy mégis miért a Békés megyeiek érzik leginkább magukénak a festőt? Azért, mert Munkácsy emberi kiteljesedése Csabán idézhető fel a legérzékletesebben. A Lieb szülők korán elhunytak, a "kisinas" hatéves korában már árván maradt, nevelője a Békéscsabán lakó anyai nagybátyja, Reök István lett. Ő a negyvennyolcas szabadságharcban kompromittálta magát, így sógorának, Steiner Jakab uradalmi tisztviselőnek a támogatására szorult. A viszonylagos biztonságnak hamar vége lett, Steinerékre rablók törtek, a vér szerinti rokon, Steinerné belehalt a bántalmazásba, így a Reök nagybácsi Misit válaszút elé állította: vagy szabó-, vagy asztalosmesterséget tanul. A gyerek az utóbbit választotta. Közben a nagybácsi Gyulára költözött, ahol a kis Munkácsyt a sors összehozta Szamossy Elek akadémiai végzettségű vándorfestővel. Innen már csillag vezette az útján...Munkácsy Mihály művészetének csúcspontját sokan Krisztus Pilátus előtt című képének megfestéséhez kötik. Ekkor alig több negyvenévesnél, de hátra van még a Golgota és az Ecce homo. A trilógia harmadik darabja már egy megtört, egészségében megrokkant alkotó utolsó üzenete a világnak.

{p} A millennium évében elkészült mű felemésztette az alkotó energiáját, elméje elborult és 1900. május 1-jén meghalt.Amit Munkácsy örökül hagyott ránk, annak sorsát is a csillagokban írták meg. Igazi művészettörténeti kaland, ahogyan a trilógia három darabja a debreceni Déri Múzeumba került. Sz. Kürti Katalin, művészettörténész, muzeológus - aki negyed századon át volt a debreceni Déri Múzeum munkatársa, és sokat tett azért, hogy a képek hazakerüljenek - úgy véli, hogy a "nagy hármas" 2009-ig bizonyosan nálunk marad.