Aszalványok diadala

Más az aszalvány és más a szárítmány - Faludi Istvánné, a Kertészeti Egyetem tanára magyarázatából Helvécián az aszalványok versenyén a laikusok is könnyen megérthették: aszalvány nyeréséhez kizárólag a nap energiáját használjuk fel, míg szárítmány készítéséhez mesterséges hőenergiát is alkalmazunk a vízelvonáshoz, amelynek révén a gyümölcs vagy a zöldség tartósítható.A júniusban, júliusban és augusztus első felében érő meggy-, cseresznye-, sárgabarack- és szilvafajtákból hazánkban is kiváló aszalvány állítható elő.

{p} Például úgy, hogy egy fóliasátorban asztalokat és tálcákat helyezünk el, és a magozott, felezett vagy egészben hagyott gyümölcsöket tüllháló alatt aszaljuk. A legfontosabb, hogy 75-80 Celsius-foknál ne legyen melegebb a sátor alatt, nehogy a gyümölcs megégjen vagy karamellizálódjon. A fenti módszerrel ingyenenergiával tartósíthatjuk a gyümölcsöt, s ily módon az aszalvány önköltsége csökkenthető, hiszen ha három-öt kiló nyers gyümölcsből kitelik egy kiló aszalvány, akkor például a kétszáz forintos friss szilva értéke már hatszáz és ezer forint közötti, pusztán a gyümölcs árát számítva. Ha ehhez hozzá kellene számítanunk az energia árát, akkor könnyen elveszíthetnénk versenyképességünket.Vágvölgyi Sándor, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető tanára is részt vett Helvécián az aszalványok bírálatán.

{p} Lapunknak elmondta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik nagy lehetősége a csemegeszőlő-termesztés. Emellett a magvatlan szőlőből mazsola aszalható, és  meggyből, cseresznyéből és szilvából is készíthető olyan aszalvány, amely megélhetést és egyúttal biztonságot nyújthat a családoknak, hiszen a puha, nedvdús nyers gyümölcs gyorsan romlik, az aszalvány ellenben egész évben eladható, tehát a gazdálkodó nincs annyira kiszolgáltatva a piac szeszélyeinek. Ráadásul a termelő tárgyalhat a különböző cégekkel, amelyek a joghurtba vagy a müzlibe keresnek finomságokat, vagy önállóan értékesítheti az aszalt gyümölcsöt, például 25 dekás kiszerelésben.Apostol János meggy- és cseresznyenemesítő elmondta, hogy magozáskor százszázalékos eredményt kell elérni, mert ha egyetlen mag is az aszalványok között marad, és valaki ráharap, fogát töri, akkor a nyugat-európai országokban busás kártérítést követelhet érte.

{p} A kutató hozzáfűzte, az Egyesült Államokba is eljutottak már a magyar meggyek, például az Érdi bőtermő, a Jubileum és az Újfehértói fürtös. A japánok is érdeklődnek a különleges beltartalmi értékű magyar megygyek iránt.A szilvaaszalványok versenyében tizenhárom minta versenyzett.  Klincsek Pál témavezető ismertette a népes zsűri által leadott szavazatok eredményeit. Első a Stanley, hazánk vezető fajtája. Az amerikai eredetű, kiváló szilva ugyanúgy hungarikummá válhat, miként a szintén amerikai eredetű Jonathan alma. A versenyben második lett az Empress, míg a harmadik helyet a német nemesítésű Elena szerezte meg. Jól szerepelt még a Presenta, a Valjevka és Csacsanszka lepotica is.A cseresznyeaszalványok az utolsó szemig elfogytak. A kanadai eredetű tarka cseresznye, a Vega és a csehek üdvöskéje, a hagyományosan bordó Kordia nem bírt egymással.

{p} Ehhez hasonlóan fej fej mellett végzett a három meggy: a Kántorjánosi, az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajta.A mag nélküli szőlők iránt óriási igény mutatkozik szerte a nagyvilágban, mert hiszen a magvatlan szőlőből készített aszalvány a sütemények meghatározó eleme. Lakatos András elmondta, hogy Peruban és Brazíliában az új telepítések fő irányzata a magvatlan szőlő, a gazda kétszer olyan magas áron tudja értékesíteni a portékáját, mint ha magvas lenne.Pernesz György témavezető ismertette a mazsolaszőlők versenyének végeredményét. Első helyet szerzett a Beogradszka beszemena (magyarra fordítva: Belgrádi magvatlan). Ez a mag nélküli szőlő aranysárga bogyókat érlel, de fagyérzékeny, és a gombabetegségek ellen is rendszeres védelmet igényel. Ezüstérmes a kereskedelemben kapható mazsola, amelynek a fajtáját nem tüntetik fel, de valószínűleg a Korintusi fehér és a Szultanina nevű magvatlan szőlőből készül, jóllehet ezek a tőkék a mediterrán országokban érlelik termésüket.

{p} A bronzérmet a Himrod amerikai szőlő szerezte meg, amely nálunk egy időben Mag nélküli mazsola néven terjedt el. Ugyancsak bronzérmes lett a Kismis moldavszkij (magyarul: Moldáviai magvatlan), amely óriási fürtöket nevel, kék bogyói méretesek. A friss fogyasztás ásza ez a fagyérzékeny és gombabetegségekre fogékony szőlő, amely államilag elismert fajta, korlátozás nélkül szaporítható. Honosítója az SZBKI kecskeméti állomása Katonatelepen. Az Auguszta és a Ruzbol fajta bogyói léha magvakat tartalmaznak, ezért mazsolának nem valók.A Helvécián tartott aszalványbemutató rámutatott arra a régi igazságra - amelyet eleink jól ismertek -, hogy az aszalt gyümölcsök óriási értéket képviselnek. Érdemes őket újrafelfedezni!