Csikósok a Parlamentben

Akkor voltak Európa-szerte jegyzett lovaink, amikor a harcászatban még csatákat eldöntő szerepe volt a lovasságnak, s addig volt sok lovunk, amíg a gazdálkodásban szükség volt igavonóra. Amióta viszont a lovassportokban és a szabad idő eltöltésében társunk a ló, azóta a középszer jellemzi a hazai lovaséletet. Vannak jó szándékú kezdeményezések, ám ezek eredmény(telenség)ét jelzi a közmondás: "Annyit ér, mint döglött lovon a patkó."
A remény hal meg utoljára - tartja egy másik szólás. Ennek szellemében alakult egy parlamenti bizottság, amelynek célja - szakértők bevonásával - a nemzeti lovasprogram megalkotása. E munka részeként konferenciát szerveztek az Országházban, inkább vágyainkat, mintsem a ma valóságát tükröző címmel: A ló, mint a vidékfejlesztés motorja.
A konferencia az előadások tartalmában és stílusában is méltó volt az ember legnemesebb hódításához, a lóhoz. Bubik István színművész Nagy László soraival kívánt minden jót a magyar lónak. Fehér Dezső, az egykori Magyar Lóverseny Vállalat nyugalmazott igazgatója hosszasan sorolta társunk szerepét a magyar kultúrtörténetben. Napjainkból pedig Kőnig Róbert grafikusművész életművére utalt, melyben az igényes és elvont lóábrázolás központi helyen áll. A dicső múltra emlékeztek a magyar huszárszellemet felidéző előadások. A huszár hungarikum, a magyar karakter kifejezője.
{p} Lovaink és a hazai vidékfejlesztés összefüggéseiről politikusok és államtitkárok sora beszélt. Mondandójuknak közös vonása volt a feltételes mód. Olyan programok kellenének a lovas turizmus igényes fejlesztéséhez, amelyek valóban képesek kormányzati ciklusokat átívelni, s beépülnek a nemzeti vidékfejlesztési programba. Politikus szájából hangzott el: az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programtól május elsejétől lovas ügyekre is nyerhető támogatás a fejlesztés 45 százalékos mértékéig, maximum kilencvenmillió forintig - ezt nyilván kevesellték a lovas turizmussal és oktatással foglalkozó vállalkozók.
A képzett szakemberek hiánya a hazai lovasélet legégetőbb gondja, ezért az oktatás mindent megelőző feladat. A jó lovász aranyat ér, de rosszat is nehéz találni. A Kaposvári Lovas Akadémiát alkalmassá kell(ene) tenni e feladatokra. A konferencián a legnagyobb figyelem lovas élsportolóink hozzászólásait kísérte. Lázár Vilmos sokszoros kettesfogat-hajtó világbajnokunk szerint állami méneseinknek legjobb lovaikkal a magyar versenyzőket kellene támogatniuk, s nem külföldre eladniuk azokat. Dallos Gyula örökös díjlovagló bajnok végkövetkeztetése szerint az államnak kell zsebébe nyúlnia. Hogy motorja lesz-e a ló a vidékfejlesztésnek, azt még nem tudhatjuk.