Élelmiszereink éles versenyben

Hátrányos helyzetbe kerültünk a koppenhágai egyezmény folytán, ilyesmi még nem ért egy csatlakozó országot sem - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy közelmúltban rendezett tanácskozáson. Az élelmiszeripar csúcsvezetőit hívta meg a Lánchíd Klub és az Élemiszeripar című szaklap abból a célból, hogy közös erővel próbáljanak meg elfogadható jövőt felvázolni az ágazat számára.Néhéz esztendők következnek, éles versenyre kell számítani, ebben mindenki egyetértett. Olyan tőkeerős külföldi cégek megjelenése várható, amyelyek a piacszerzésért akár egy éven át is vállalják az olcsó értékesítést veszteségük terhére.

{p} Az már most biztos, hogy a sertés-, a baromfi- és a tejágazatban kerülnek a legtöbben lehetetlen helyzetbe. Egyébként más területeken is számítani lehet a hazainál olcsóbb termékek behozatalára, így például gondjaik lehetnek a borászoknak és más szeszesital-gyártóknak is. A hazai feldolgozók legfőbb érdeke, hogy az alapanyagokat minél olcsóbban szerezzék be. Raskó György agrárszakértő, a Csopak Holding elnöke szerint igen nehéz három-négy évre kell számítani, amit sokan nem vészelnek majd át. A sertésállomány mindaddig fogyatkozik, amíg a magyar gazdálkodók meg nem tanulnak olyan hatékonyan hizlalni, hogy beérhessék a kétszáz forintos kilogrammonkénti átvételi árral. Brazíliában ugyanis ilyen árak vannak: egy euróért (azaz mintegy 250 forintért) előhűtött húst lehet lehet kapni.

{p} Ez a helyzet egyébként az unió régebbi tagországait is érzékenyen érinti, Hollandiában például az elmúlt három év alatt mintegy harmadával csökkent a sertésállomány az olcsóbb brazil áru miatt. Hogy miért tudnak a brazilok olcsóbban termelni? Ők nem 38 forintos kukoricát etetnek, hanem 16 forintosat, nem 75 forintos szójával számolnak, hanem 36 forintossal (mellesleg persze nem fűtenek), és náluk a havi munkabér is nagyon alacsony, körülbelül húszezer forint. Ráadásul olyan vágóhídjaik vannak, amelyek a legkényesebb uniós igényeknek is megfelelnek.Az élelmiszer-feldolgozókra is ádáz verseny vár, de aki gazdaságosan, jó minőséget állít elő, az talpon tud maradni - fogalmazott Folláth Györgyné, az FVM főosztályvezetője. A hazai fogyasztók bizalmát továbbra is élvezhetik, hatalmas a 450 millió fogyasztót tömörítő uniós piac, és a közösségen kívüli országokat is meg lehet nyerni, például vissza kellene szerezni az elvesztett keleti piacokat, amire exporttámogatás igényelhető.

{p} A magyar élelmiszereknek van egy nagy előnyük a nyugatiakkal szemben, ami az ízükben, a különlegességükben rejlik. Ezt kell megértetni, elfogadtatni mindenkivel. A termékek népszerűsítéséhez persze össze kell fogni. Nemzeti termékbemutató programra lenne szükség, hiszen manapság a jó bornak is kell cégér. A legnagyobb baj az, hogy ilyen célra nagyon kevés pénz van, holott a jelenlegi összegnek akár a tízszeresét is el lehetne költeni - jegyezte meg Szabó Sándor, a Külügyminisztérium kereskedelempolitikai főcsoportfőnöke. A kollektív exportösztönzés egyrészt az Agrármarketing Centrum feladata, másrészt a kereskedelemfejlesztési alapból valósítható meg, ami sajnos a kormány takarékossági programjának egyik áldozata lett.