Hová tűnt a minószi kultúra?

A XIX. században a történészek az ősi görögök dicsőségét hirdették, amely csillagként ragyogott az ókori történelemben. Nem volt bizonyíték arra, hogy a nyugati civilizációk közül bármelyik is megelőzte volna a görögök felemelkedését, amely nyolcszáz évvel Krisztus születése előtt kezdődött. Arthur Evans egész életét áldozta rá, hogy jobban megismerje ezt a kultúrát.Születésekor, 1851-ben a tudomány forradalmi megújulása zajlott.

{p} Harmincéves korára már ismert tudós és kalandor hírében állt. 1882-ben egy boszniai börtönben ült, mert a radikálisokat támogatta, akik az osztrák fennhatóság ellen harcoltak. Az ilyen kalandokhoz képest az oxfordi élet elég unalmasnak tűnt. Újabb kalandba akart belevágni, amelyre hamarosan lehetősége is nyílt, mégpedig Görögországban.Arthur Evans lelkesedésének oka Heinrich Schliemann korszakos felfedezése volt. Schliemann 1873-ban kijelentette, hogy az Iliász segítségével megtalálta Trója romjait török földön. Felfedezte az ősi várost, amelyről bizonyosra vette, hogy csakis Trója lehet. Felbecsülhetetlen értékű ékszereket talált a homokba temetve, beleértve azt a fejdíszt is, amelyről azt állította, hogy Szép Heléné tulajdona volt. Arthur Evans Schliemann újabb nagyszerű felfedezése, Mükéné városa miatt kelt útra Angliából. Homérosz számára Mükéné Agamemnónnak, a nagy királynak a fellegvára, aki a Trója elleni ostromot vezette. A vaskos falú erődítmény mélyén a mítoszok szerint egykor az egyszemű óriások, a küklopszok éltek.

{p} Homérosz itt ismét meghökkentő felfedezésekhez segítette Schliemannt. Megtalálta a hatalmasságok sírkamráit, Agamemnón seregének kardjait, a királyi palota aranyait és talán Agamemnón arany halotti maszkját is, akit egyébként felesége, Klütaimnésztra ölt meg, miután az hazatért a trójai háborúból.Arthur Evanst megbabonázta Mükéné rejtélye. A jólét, az erő és a művészet bástyájának hatalma egykoron egyszeriben semmivé vált, arra ítéltetett, hogy csupán Homérosz szavaiban maradjon fönn. Athénban, ahol Schliemann-nal az otthonában találkozott, újabb kérdések merültek fel Evansban. A mükénéi leletek között volt egy ősi gyűrű - ő maga rakta össze -, rajta polipot formázó díszítéssel. Miért használtak volna a szárazföld által körülzárt mükénéiek jelképként egy tengeri állatot? Evans arra a következtetésre jutott, hogy Mükéne csupán egy képviselője volt az ősi mediterrán világnak.

{p} Évek múlva elutazott Görögországba, hogy olyan kultúra nyomai után kutasson, amely ősibb, mint az Akropolisz felépítőié. 1982-ben a feleségének, Margaretnek  írt levelében megdöbbentő felfedezéséről számolt be."Tegnap az Akropolisz alatt kutattam, és egy mükénéi váza darabját találtam meg, amelyet eddig mindenki figyelmen kívül hagyott." Szívfájdító felfedezés volt számára, hogy a görög aranykort megelőző, ugyanolyan nagyszerű civilizáció jóformán teljesen elveszett a modern idők számára. A görög piacokon Evans további preklasszikus tárgyak után kutatott. Talált egy apró vésett követ, hasonlót a polippal díszített gyűrűhöz. Amikor megkérdezte, hogy honnan származnak ezek a kövek, azt a választ kapta, hogy nem Mükénéből, nem is a görög szárazföldről, hanem egy 320 kilométerre levő jelentéktelen szigetről, Krétáról. Kréta egykori szépségéről és hatalmas királyáról Homérosz ilyen szellemben írt: a vörösbor színű tenger közepén van egy sziget, melyet Krétának hívnak, s melynek sok városa van, a legnagyobb Knósszosz, ahol Minósz király a hatalmas Zeusz egyetértésével uralkodik.

{p} A mítoszok szerint Zeusz, az istenek királya bika képében rabolta el a halandó nőt, Európát, aki három fiúnak adott életet. Egyikük volt Minósz, a tengerek ura, aki a világ első haditengerészetét vezette. Evans Krétán bukkant rá a mítosz és a valóság találkozására, a Minószi Birodalom hagyatékára.Ő is Homérosznak eredt nyomába, mint Schliemann. Kutatása során eljutott a füves síkságra, ahol a legendák szerint valaha Knószszosz palotája állt. Knósszoszról tudni lehetett, hogy Kréta legfontosabb ősi városa, amelyet sokszor emlegetnek a mítoszok. Elképzelhető - tette föl a kérdést magának a régész -, hogy a mező alatt a kegyetlen Minotaurusznak, Minósz felesége, Pasiphae félig ember, félig bika szörnyivadékának mitikus búvóhelye fekszik? A legenda szerint ugyanis Minósz évente véres áldozat, mégpedig hét ifjú és hét hajadon életét követelte Athéntól fia számára egészen addig, amíg a bátor Thészeusz be nem hatolt a labirintusba, és meg nem ölte a szörnyet.

{p} Evans arra vágyott, hogy feltárja azt a helyet, de hogy megszerezze az engedélyt, meg kellett vennie a földet a tulajdonosától.Az alkudozás hat évig tartott. Mikor végre megállapodtak, Evans felkérte egy régi barátját, Duncan MacKenzie-t, hogy segítsen az ásatásban. 1900. március 23-án Krétán végül feltárult a föld, és a legenda újraéledt. Negyvenkilenc évesen Evans rátalált egy civilizációra, amely régebbi, mint a görög vagy a titokzatos mükénéi kultúra.Április 5-én Evans elmondhatta magáról, hogy ő az első ember 3500 év után, aki megpillanthatta egy ősi krétai fiúszobor arcát. Ebből és a többi felszínre került leletből megállapította, hogy Knósszosz közel ötezer éves, és egy hatalmas dinasztia uralta ezt a területet körülbelül a Krisztus előtti 1400-as évekig, amikor egyszerre csak eltűnt.Evans a legendás krétai Minósz király után nevezte el ezt a földet. Feltárta az elfeledett birodalom királyi palotáját. 1900. április 13-án a munkások rábukkantak egy elegáns szobára a királyi palota szívében. Evans ezt tartotta Minósz király tróntermének. 

{p} Élete hátralévő részét a palota feltárásával töltötte, és azzal, hogy képet nyerjen a minószi világ pompájáról. Knósszosz volt a főváros, a hatalmas kereskedőbirodalom központja, amely kapcsolatban állt Európával, Afrikával és Ázsiával. Hatalmas tárolók egész sorát találták itt, melyek egykor gabonával, mézzel, olajjal és borral voltak tele. Az ősi főváros valódi méretei és szolgáltatásai lenyűgözőek. A minósziak rendelkeztek folyó vízzel és szennyvízcsatornával, ezerötszáz évvel korábban, mint a rómaiak. Evans a hatalmas királyi palota egyik helyiségéről úgy vélte, hogy megtalálta a királynő fürdőszobáját. De számára nem is annyira az építészeti emlékek jelentették az értékes kincset, hanem az ismeretlen írásjelekkel telerótt táblák. "Találtunk egy kiégetett agyagdarabot, amely egy vésőre hasonlított, rajta olyan írással, amelyek számjegyeknek tűntek. Mára hétszáz darab került elő belőlük. Ezért kellett eljönnöm Krétára!" - írja följegyzésében.Evans két különböző írást azonosított, lineáris A-nak és lineáris B-nek nevezte el őket. De az elolvasásuk nem ment könnyen. Időközben egyre inkább meggyőződött arról, hogy Knósszosz, nem pedig Mükéné a görög civilizáció forrása.

{p} Egy védőfalak nélküli város, a kultúra központja, ahol kényelem és béke uralkodott, és ahova Európa legrégebbi útja vezetett. De a minósziak eltűntek, a csodás palota elpusztult. Vajon miért?Arthur Evans e titok feltárásának szentelte életét, ezért fogadott fel előbb ötven, majd további kétszázötven munkást. 1901. májusában munkásai kiásták Knósszosz legnagyszerűbb ereklyéjét: egy óriási kőtömböt, amelyről Evans feltételezte, hogy egy hatalmas lépcsőház darabja. Négy évig páratlan erőfeszítéssel próbálták helyreállítani a lépcsőházat, amely végül négyemeletnyi magasságával a minószi világ legremekebb építészeti csodájának bizonyult. A lelkes régésznek az volt a szent meggyőződése, hogy nyomára jutott a nyugati világ legrégebbi és legcsodálatosabb civilizációjának. De ha a minósziak ilyen hatalmasak voltak, miért omlott össze a birodalmuk? A válasz talán egy másik történetben található: a szépség és a terror mítoszában. Új otthont emelt magának Evans 1908-ban az egykori Knósszosz helyén. Minósz király legendás lánya után Villa Ariadnénak nevezte el.

{p} A bikatestű szörny, Minotaurusz labirintusát mostanra feltárták ugyan, de a rejtélyek megmaradtak. Minotaurusz meséjének félelmetes labirintusa nagy valószínűséggel maga a hatalmas épület volt útvesztőszerű folyosóival, tekervényes átjáróival.Itt kezdődik Daidalosznak, Knósszosz építészének a legendája. Mikor kegyvesztett lett, fiával, Ikarosszal együtt Minotaurusz labirintusába vetették. Nem töltöttek ott túl hosszú időt...
Kutatás letűnt világok után - Hová tűnt a minószi kultúra? A film május 29-én délelőtt 10 órakor láthat.