Romhalmaz vagy lehetőség?

A kormány három héten belül dönt több laktanya, katonai terület sorsáról. Eddig több mint hatvan önkormányzat határozott úgy, hogy átvesz katonai objektumot.

EgyébCsászár Jenő2004. 05. 27. csütörtök2004. 05. 27.
Romhalmaz vagy lehetőség?


A felszabaduló laktanyák jól segíthetik a települések fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. A volt katonai objektumokat térítésmentesen kaphatják meg az önkormányzatok, s helyben dönthetnek arról, hogy idősek otthonát, lakóparkot vagy éppen fogyatékkal élőket szolgáló központot hoznak létre bennük. A vállalkozók szerint azonban az elidegenítési tilalom megköti azok kezét, akik fantáziát látnak az egykori kaszárnyákban.
Több mint háromszázharminc hasznosítható ingatlan, ezen belül huszonkét laktanya szerepel a honvédelmi miniszter által jóváhagyott jegyzékben - tudtuk meg Németh Béla ezredestől, a Honvédelmi Minisztérium infrastrukturális főosztálya vezetőjétől. A tárca hasznosítási programjában szereplő építményeket és területeket az év második felétől értékesítésre bocsátják, a fennmaradó ingatlanokat pedig megkaphatják az önkormányzatok.  Eddig több mint hatvan település jelezte, hogy átvenne a HM kezelésében levő katonai létesítményt. Ha az igényt támogatja a tárca, a laktanyákat átadja a Kincstári Vagyonigazgatóságnak, végül pedig a kormány dönt róla, hogy térítésmentesen tulajdonba adja-e őket.
{p}Mit kezdjünk a kaszárnyánkkal? - sok városatya töri rajta a fejét. A több éve üresen álló épületek ugyanis igencsak gyatra műszaki állapotban vannak, átvételük esetén jelentős összegeket igényel a felújítás. A még működő meg a közeljövőben feleslegessé váló objektumok használhatóak ugyan, ám ebben az esetben is számolni kell az átalakítás költségeivel.
- Nem partiképes a menyasszony - így kommentálja eddigi erőfeszítéseiket Mezőfi Zoltán, Rétság polgármestere. A háromezer lelkes nógrádi kisváros önkormányzata 2001-ben vette át a két világháború között épült, tízhektáros területen fekvő  laktanyát. A tekintélyes, patinás épületegyüttes mintegy harmincezer négyzetmétert tesz ki. A környék a helybeliek szerint "fantomvárosra" emlékeztet, melyet hiába ajánlgatnak a befektetőknek. Az ötéves elidegenítési tilalom ugyanis kedvét szegi az érdeklődőknek. Terveztek ide kollégiumot, erdei iskolát, oktatási központot, de mindebből még semmi sem valósult meg. A kisváros fejlődését gátolja, hogy mindezen felül több tíz hektárnyi át nem adott honvédségi terület öleli körül - véli a polgármester. Égető gond a lakóterület bővítése, és ezt tartalmazza a rendezési terv is. Az állami tulajdonú termőföldet viszont kezelője, a HM nem adhatja át az önkormányzatnak, csak a Nemzeti Földalapnak, s azon keresztül kerülhet majd vissza a településhez. E jogi eljárás nemcsak bonyolult, de hosszadalmas is.
{p}- Nem tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk, ha ez a nyakunkba szakad - mondja Zsíros István, Boldog alpolgármestere. A község jó öt éve, rögtön a laktanya bezárásakor igényt támasztott a húszhektáros területre. Az utóbbi években azonban a gazdátlanul álló épületek lepusztultak, a falak tövében és a lapos tetőkön fák sarjadtak. A hatvani térségben ráadásul alábbhagyott a beruházási kedv, így a település vezetői bizonytalanok, találnak-e majd befektetőt. Ha a tárcának nem sikerül értékesítenie a boldogi létesítményt, inkább átadja a falunak.
Verpeléten állítólag szántszándékkal verették szét a páncélosezred ötvenes évek elején épült laktanyáját, mert az egri helyőrség attól tartott, hogy ide vezényelik át. Hogy így volt-e, nem tudni, a vandálok mindenesetre még a közműveket is tönkretették, mire a hevesi község önkormányzata 2002 őszén átvette az ingatlant. Sokan megnézték a 17 hektáros területet, köztük a korábbi belügyminiszter is, aki magánbörtönt képzelt ide. A siralmas állapotok visszariasztották a befektetőket; mígnem egy helybeli kötődésű vállalkozó elég bátorságot érzett, hogy belevágjon. Petrény Attila öt évre vette bérbe az egykori katonai objektumot, s vállalta, hogy az év végéig harminc, majd később még húsz munkahelyet teremt. A kaszárnyaépületeket pályázati támogatással szeretnék átalakítani, s ott felnőttoktatási központot, illetve öregek otthonát alakítanának ki. {p}A harckocsitárolók és a hangárok környékén mezőgazdasági parkot hoznak létre (ide már betelepült néhány agrárvállalkozó). Nemcsak a gépeiket tárolhatják itt, de különféle szervizszolgáltatásokat is igénybe vehetnek. Petrény Attila szerint nehezíti a fejlesztést, hogy sem a pályázatokon, sem hitelfelvételkor nem fogadják el fedezetül az ingatlanokat, sokan a jogszabályok megváltoztatására várnak.
Szolnokon már családi és sorházak feledtetik, hogy egykor szovjet katonák lakták az egyik kedvelt városrészt. A területen még az előző kormányzati ciklusban magánbefektető kezdte el a munkálatokat, aki vállalta azt is, hogy megszünteti a környezeti szennyeződést. Most a Mester úti laktanyát és a hozzá tartozó 18 hektárt is birtokba veheti a város - tudtuk meg Botka Lajosné polgármestertől. Az elmúlt években a HM bérbeadással próbálta hasznosítani az ingatlant, megváltozott munkaképességűek dolgoztak itt, illetve állatotthon és mentőkutyás egyesület működött benne.

{p}A Tisza-parti városban jószerével elfogytak a szabad belterületek, ezért az önkormányzat kapva kapott a lehetőségen, hogy megszerezze a kaszárnyát. A jó fekvésű részen lakóövezetet alakít ki, épül itt szolgáltatóközpont, s emellett folytatják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.  A katonai területek rehabilitációját uniós pályázatok is segítik. Nyíregyháza nemrégiben nyert csaknem hárommillió eurót, azaz több mint hétszázmillió forintot az utolsó PHARE-előcsatlakozási pályázaton. A támogatás jóvoltából a volt Báthory laktanyában Esély Centrumot hoznak létre a fogyatékkal élők szervezetei számára. Lentiben ugyanezen alap félmillió eurós támogatásával újítják fel a volt katonai létesítményt, Tolna pedig 1,3 millió eurót kapott, amit a huszárlaktanya átépítésére költhet.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek