Üzenjük

 Kiváló adalék a pillangósvirágú tarka koronafürt is, amely a vadon termő koronafürt legeltetésre nemesített, értékesebb változata. A szudáni fű is jó adalék, de ez egynyári fajta, így évente újravetést igényel. Minden legelőkeveréket emellett nagyon ajánlott felülvetni a környezetben vadon előforduló gyógynövények magjaival, hiszen ezek jelentősen javítják az ott legelő állatok egészségi állapotát, hozamát, húsuknak, tejüknek és minden állati mellékterméküknek a minőségét, eltarthatóságát és feldolgozhatóságát.

{p} Sajnos ilyen helyi, sajátos összeállítású, vadon termő gyógynövényekkel gazdagított gyepkeverékek még nem kaphatók, de a legeltetők a természetből begyűjthetik a magokat.Korábban a Biokultúra Egyesület és kijelölt kórházak párhuzamosan megfigyeltek olyan betegeket, akik gyógynövényekben gazdag legelőkön tartott állatok húsát fogyasztották, és olyanokat, akiknek istállóban tartott, táppal etetett állatok húsát adták. Az összehasonlítás egyértelműen kiderítette, hogy a napsütéses, vad fajokban gazdag legelőkön tartott állatok húsával táplálkozó betegek gyorsabban és tartósabban gyógyultak. Egészen természetes, hisz a biológiailag gazdag legelőkön tartott állatok húsában (és tejében) felhalmozódik minden, ami az egészséges, örömteli élethez szükséges. Ha belegondolunk, hogy betegségeink egyre nagyobb hányada egyszerűen hiánytünet, akkor mindannyiunk számára világossá válhat a láncfolyamat, amely a termőföld kizsákmányolásától az emberi egészség tönkretételéig vezet.

{p} Az okozott kár helyreállítása mindannyiunk érdeke, kötelessége és lehetősége, mert amikor környezetünket védjük, a szép, színes, illatozó és kedves vadvirágokat nem irtjuk, hanem óvjuk, kertünkbe btelepítjük, már a jó irányba tettünk jelentős lépéseket. A továbbiakban csak folytatnunk kell az újabb ráismerést ingyen kapott természeti értékeinkre, ezek gazdagságára és felhasználhatóságára mindannyiunk egészségesebb jövőjéért.Csipkebogyó jeligére.A csipkebogyó magjaiban semmilyen mérgező, illetve egészségre ártalmas anyagot nem mutattak ki. A csipkehús és a magok szétválasztását azért javasolják, mert a bogyó értékes C-, B1-, B2- és P-vitamin tartalmának nagyobb hányada a terméshúsban koncentrálódik. A vitamintartalom veszteség nélkül csak a szőrös magoktól megtisztított terméshús gyors szárításával őrizhető meg, az egész termések viaszos termésfalán keresztül a lassú párolgás közben a C-vitamin és a többi vízben oldódó vitamin jelentős része távozik. Mérések szerint a magoktól megtisztított csipkehúsban közel kétszer anynyi vitamin őrizhető meg, mint az egészben szárított csipkebogyóban.

{p} A magokban telítetlen zsírsavak és zsírban raktározódó E-vitamin van, mely a szervezet megújulását segíti. Az E-vitamin azonban túladagolásban komoly gondokat okozhat - valószínűleg ezért sem ajánlják, hogy a magokat is tartalmazó csipkebogyóból készült teát korlátlanul fogyasszák. A magok a telítetlen zsírsavak és E-vitamin mellett illóolajat és cukrokat is tartalmaznak, így azok a csipkehúsból kirostálva és a szőröktől megtisztítva külön is értékesek. Az összezúzott magokat régen - főként a sertések - takarmányához keverték. Napjainkban a kipréselt magolajat bőrvédő hatása miatt a kozmetikai ipar hasznosítja.